Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
One woman, young woman with Covid-19 symptoms sitting on sofa at home, holding thermometer.
Nyitókép: South_agency/GettyImages

Járványügyi vészhelyzetet hirdettek a szomszédunkban

Romániában járványügyi vészhelyzetet hirdetnek az influenzás megbetegedések miatt, de nem vezetnek be korlátozásokat - jelentette be csütörtökön Alexandru Rafila román egészségügyi miniszter.

A tárcavezető Ligia Deca oktatási miniszterrel együtt tartott sajtótájékoztatót annak kapcsán, hogy Romániában három hete tart az influenzajárvány. A statisztikák szerint az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a felső légúti fertőzések száma, és számos tüdőgyulladásos megbetegedést jeleztek az orvosok, ami főleg a kisgyerekeket, a más betegségekben szenvedőket és az időseket sújtja.

A román média arról számolt be a napokban, hogy számos, a meghűlés és az influenza elleni gyógyszer elfogyott a patikákból, mert egyrészt megnőtt a betegek száma, másrészt a lakosság pánikszerűen elkezdte felvásárolni a gyógyszerkészleteket attól tartva, hogy januárban és februárban jelentősen romlani fog a járványhelyzet. A hatóságok és az orvosok hangsúlyozták, hogy nem a koronavírus változatai, hanem főként a szezonális influenza terjed.

Ligia Deca oktatási miniszter közölte, hogy

hétfőn normális körülmények között fog megkezdődni a tanítás a téli vakáció után, és nem bátorítják a diákokat arra, hogy maradjanak távol az iskolától.

Cáfolta, hogy a hatóságok elhalasztanák a tanévkezdést vagy korlátozásokat vezetnének be.

Az egészségügyi miniszter elmondta, hogy járványügyi vészhelyzetet hirdet, de hivatalosan nem hirdetik ki a jogilag súlyosabbnak számító járványhelyzetet, mert akkor a jelenlegi jogi szabályozások szerint korlátozásokat kellene bevezetni. Rámutatott, ehelyett ajánlásokat fog megfogalmazni, így például javasolni fogja a maszk használatát a népes belső terekben, illetve az iskoláknak azt, hogy különítsék el a beteg gyerekeket az egészségesektől.

A miniszter rámutatott: a koronavírus-járvány előtti években is előfordult hasonlóan magas számú megbetegedést okozó influenzajárvány,

most azért szokatlan, mert a megszokottnál hamarabb kezdődött el.

A hatóságok arra számítanak, hogy január 15. és február 10. között tetőzik a járvány.

A román közegészségügyi hatóság december végén közölte, hogy több mint 140 600 légúti fertőződést és influenzás megbetegedést jegyeztek fel, ami csaknem négyszer több, mint a tavaly ilyenkor jegyzett 38 300, de a 2020 előtti öt évre kiszámolt mintegy 64 ezer esetes átlagot is több mint kétszeresen meghaladja.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×