Csiki Varga Tamás elmondása szerint – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozata alapján – arról kezdődnek egyfajta előkészítő tárgyalások, hogy a jelenleg elvártnak tekintett 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetés mértékét tovább emeljék. Konkrét szám, hogy ez 2,5 vagy 3 százalék legyen, még nem hangzott el, egy rugalmas célról van szó egyelőre, és végleges döntés a nyáron várható a szakember szerint.

Az Ukrajnával határos tagállamok álláspontját a kérdésben döntően befolyásolja az orosz–ukrán háború, vagyis a földrajzi értelemben vett közvetlen fenyegetés – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Éppen Lengyelország és a balti államok voltak azok, akik 2022-ben a kezdeményezést felvetették és azóta is napirenden tartják.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-ben kijelentette, hogy Magyarország 2024-re teljesíteni fogja a 2014-es walesi vállalásokat, ami a 2 százalékos hozzájárulást célozta. Csiki Varga Tamás szerint a 2023-as költségvetés, illetve a honvédelmi kiadásokra megállapított rekordösszeg alapján

Magyarország már idén teljesítheti a 2 százalékos vállalást.

Annál is inkább, mert az elmúlt években – a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program 2016-os meghirdetése óta – dinamikusan fejlődött a hazai védelmi költségvetés, vagyis a vállalt cél teljesítésével várhatóan nem lesz probléma.

A szakértő arra is kitért, hogy a haderőfejlesztésnek nemcsak pénzügyileg kell megfelelnie a NATO-elvárásoknak, hanem a minőségében is, vagyis hogy milyen eszközbeszerzést, modernizációt hajt végre a Magyar Honvédség. Ez alapvető cél is volt a beszerzéseknél, tehát a magyar haderőfejlesztés abszolút NATO-kompatibilis. Csiki Varga Tamás megjegyezte, ehhez a nagymértékű modernizációhoz, ami nemcsak a technikát, hanem például a személyi állomány kiképzésesét és megtartását is magába foglalja, elengedhetetlen a minimum 2 százalékos szint fenntartása.

Az esetleges új NATO-elvárás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint azért is fontos lenne, mert 2020 az elmúlt évtized legjobb teljesítményét hozta ugyan, de

a 30-ból akkor is csak 10 tagállam teljesítette a 2 százalékos hozzájárulást a szövetség költségvetéséhez,

vagyis komoly hiányok vannak. Az alulteljesítők táborát alkotja például Spanyolország, Belgium, Szlovénia és Törökország is, de a német védelmi kiadások sem haladták meg sokáig az 1,4 százalékot. Jellemzően egyébként azok fordítanak kevesebb összeget erre, akik biztonságban érzik magukat az orosz vagy más fenyegetéstől.

Csiki Varga Tamás arra is kitért, hogy az Egyesült Államok részéről már a 60-as évek óta fennálló kritika, hogy egyenlőtlen a hozzáállás a védelmi kérdésekhez, miközben a szerep, amit a NATO-ban játszanak, szintén más. Vagyis, ha a tagállamok teljesítik a 2 százalékos elvárást, az csak elismerést válthat ki az amerikaiakból. Ha formálisan növelik a küszöböt, az azt is fogja jelenteni, hogy nyilván több tagállamnak lesz hiánya, ami megint szülhet kritikákat – jegyezte meg.