Peszkov Steffen Hebestreit német kormányszóvivőnek arra a kijelentésére reagált, amely törvényesnek minősítette az orosz repülőterek elleni ukrán dróntámadásokat. Peszkov szerint az ilyen nyilatkozatok "természetesen ösztönzik" az újabb hasonló akciókat.
"Valójában meghosszabbítják ezt az egész nehéz időszakot, és nem segítik elő a probléma megoldását" - fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán hadsereg a héten Szaratov, Rjazany és Kurszk megyei repülőterek ellen intézett dróntámadást, felgyújtva egy olajtárolót, megrongálva két hadászati bombázót, valamint megölve három orosz katonát, és megsebesítve további négyet.
Az orosz elnöki szóvivő szerint továbbra is fennáll a Szevasztopol elleni ukrán támadások veszélye, de intézkedések történtek a megelőzésükre. Mint mondta, az ukrajnai konfliktus akár
"holnap véget érhet", ha Kijevben meglenne ehhez a politikai akarat.
Megismételte, hogy a háború orosz célkitűzései változatlanok maradtak, beleértve Ukrajna "nácitlanítását" és demilitarizálását is.
"A különleges hadművelet egyik fő célja, ahogyan azt az elnök február 24-én kijelentette, a délkelet-ukrajnai, Donyec-medencében élő emberek védelme volt. Éppen ennek a védelemnek a keretében alakultak meg ezek a területek, amelyeket az ott megtartott népszavazások eredményeként egyesítettek (Oroszországgal). Erről beszélt az elnök" - magyarázta Peszkov Vlagyimir Putyinnak az "új területekkel" kapcsolatban szerdán elmondott szavait.
Putyin egy fórumon arról beszélt, hogy a "különleges hadművelet" hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott "jelentős eredményeket" Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy "új területek jelentek meg", és az Azovi-tenger orosz "beltengerré" vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert nevezte, akik, "amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni".
A szóvivő szerint Putyin nem további területek megszerzéséről beszélt, hanem
azoknak a területeknek a "felszabadításáról", amelyeket az ukrán hadsereg "megszállt",
vagyis az Oroszország által elcsatolt területek Ukrajna által visszafoglalt részeiről.
Kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette véleményét azzal kapcsolatban is, hogy a Time Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg az év emberének. Peszkov szerint az amerikai magazinnak megvannak a saját kritériumai, amelyekkel lehet egyetérteni vagy nem, ám ezek szerinte "nem lépnek túl az összeurópai főáramon", amely szerinte "abszolút szűk látókörűen és hevesen oroszellenes jellegű".
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője annak az álláspontjának adott hangot, miszerint az Egyesült Államok azt tervezi: legalább 2025 végéig tovább szítja az ukrajnai konfliktust, hogy korrupt módszerekkel pénzt keressen. Állításának alátámasztására felhozta: Joe Biden amerikai elnök el szeretné érni, hogy a kongresszus további 37 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt vegyen fel a 2023-as költségvetésbe. Hozzátette, hogy az amerikai kormány hároméves, 1,2 milliárd dolláros szerződést kötött november végén a Raytheon hadiipari konszernnel légvédelmi rendszerek beszerzéséről Kijev számára.
