A brazil kormány véget fog vetni az illegális erdőirtásnak, és az országot az éghajlatváltozás elleni küzdelem élvonalába emeli - jelentette ki szerdán a megválasztott brazil elnök az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27., sarm-es-sejki ülésének (COP27).
A beiktatásától hat hétre lévő Luíz Inácio Lula da Silva telt házas tömeg előtt beszélt. Sokan éljeneztek és a nevét skandálták. A politikus, aki 2003 és 2010 között elnökként egy időre elérte a brazil esőerdőirtás ütemének jelentős csökkentését, most fogadkozott, hogy sokkal nagyobb eredményt fog elérni.
"Mindannyian tudják, hogy nagy harcot fogunk folytatni az erdőirtás ellen" - mondta.
Javasolni fogja az ENSZ-nek, hogy a 2025-ös klímakonferenciát az Amazonas vidékén rendezzék meg.
Itt az ideje, hogy "azok, akik védik a folyamot és védik az éghajlatot, közelről is megismerjék a régiót".
Beszédében Da Silva többször is támadta Jair Bolsonaro leköszönő elnököt, aki az Amazonas-vidék "fejlesztését" szorgalmazta mind üzletbarát retorikájában, mind abban, ahogyan kormánya az erdőkkel gazdálkodott.
Kedd este da Silva találkozott John Kerry amerikai klímavédelmi megbízottal, aki örömének hangot adva szerdán újságíróknak azt mondta: a brazil elnök arról beszélt, hogy "egyszer és mindenkorra rendbe kell hozni a dolgokat, össze kell fogni az embereket az Amazonas megóvása érdekében".
15 éves csúcsra jutott az erdőirtás mértéke
A 2018-ban megválasztott Jair Bolsonaro alatt meggyengítették az Amazonas-vidéket felügyelő környezetvédelmi ügynökségeket.
Az egykori hadseregkapitány az agrárgazdasági szektorból származó erdőgazdálkodókat is kinevezett, akik ellenzik a védett területek, például az őslakosok területeinek kialakítását, és a földrablás legalizálását szorgalmazzák.
A brazíliai Amazonasban az erdőirtások területe a hivatalos adatok szerint 2020 augusztusa és 2021 júliusa között 15 éves csúcsot ért el.
A műholdas megfigyelés azt mutatja, hogy az erdőirtás mértéke tovább nő majd.
Az Amazonas esőerdő, amely több dél-amerikai ország területén húzódik el, kulcsfontosságúnak számít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mivel nagy mennyiségű szén-dioxidot nyel el.