Az előterjesztést 227 képviselő támogatta a 290 tagú törvényhozásban, amelyben keményvonalas és konzervatív politikusok vannak többségben.

A nyilatkozat támogatói az országos tömegtüntetések résztvevőit "Isten elleni háborúval" vádolják, ami az iszlám törvénykezés szerint akár halállal is büntethető cselekménynek számít.

"Amerika és más ellenségek nyíltan színre léptek a zavargások során és vállalták a felelősséget a felfordulás keltésével és szervezésével kapcsolatban" - olvasható az IRNA hivatalos iráni hírügynökség által közzétett dokumentum szövegében.

A teheráni vezetés már korábban is ellenségeit vádolta a hetedik hete tartó kormányellenes tüntetések miatt, amelyeket a 22 éves Mahsza Amini őrizetben bekövetkezett halála váltott ki. Az erkölcsrendészet azért intézkedett ellene, mert megsértette a nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályokat.

Az iráni igazságszolgáltatás szintén jelezte, hogy nem lesz engedékeny.

A mostani nyilatkozat esetében egy felhívásról van szó, s nem valószínű, hogy halálbüntetéseket hajtanának végre ez alapján.

A nap folyamán az ország észak-nyugati részében biztonsági erők tüzet nyitottak tüntetőkre és könnygázt is bevetettek tömegoszlatásra. Az emberek egy tömegtüntetésen életét vesztő helyi kurd nő halála miatt vonultak az utcákra. A tiltakozók állítólag megtámadták Marivánban a város parlamenti képviselőjének irodáját is. Az oslói székhelyű Hengav jogvédő szervezet szerint több tucat aktivista megsebesült, s félő, hogy halottak is vannak.

Vasárnap diáktüntetések is voltak az ország tizenkét egyetemén, a többi között Rast és Amol városokban is. Többen azt skandálták az ország legfőbb politikai és vallási vezetőjére, Ali Hameneire utalva, hogy "halál a diktátorra".

A megmozdulások kirobbanása óta több mint 14 ezer embert állítottak elő jogvédők szerint. Az aktivisták által működtetett HRANA hírügynökség szerint eddig 318 tüntető vesztette életét, köztük 49 fiatal és a biztonsági erők 38 tagja. Az állami sajtó ugyanakkor 46 biztonsági ember haláláról tud a megmozdulásokkal