eur:
408.25
usd:
375.39
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Olaf Scholz új német kancellárt fogadja Brüsszelben 2021. december 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Új Marshall-terv a láthatáron, ezúttal Ukrajna újjáépítésére

Huszonegyedik századi nemzetközi Marshall-tervet sürgetett Ukrajna újjáépítése céljából Ursula von der Leyen és Olaf Scholz. Az Európai Bizottság elnöke és a német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain többgenerációs feladatról beszélt, amelynek már most neki kell kezdeni .A legfőbb teendők között említették a lerombolt lakóházak, az iskolák, az utak, a hidak, az infrastruktúra és az energiaellátás újjáépítését.

A Marshall-terv nemzetközi segélyprogram volt a második világháború után, amely George Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. Marshall 1947. június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt a Egyesült Államokkal együttműködni. 1948. április 3. és 1952. június 30. között a tervben részt vevő 17 nyugat-európai ország akkori árfolyamon összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott.

Az elképzelés szerinti második Marshall-terv segélyezettje egyedül Ukrajna lenne, amely az Oroszország által nyolc hónappal ezelőtt indított tartó háborúban szinte helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A "többgenerációs" feladat megvalósításának első állomása Berlin, ahol előbb a német és az ukrán kormány képviselői, illetve a két ország gazdasági, valamint pénzügyi szakértői tanácskoznak az újjáépítéssel kapcsolatos teendőkről. Ezt követően ugyancsak a német fővárosban már nemzetközi gazdasági, valamint civil szervezetek képviselőivel bővül ki a résztvevők köre.

Európa számára különösen fontos Ukrajna támogatása, mivel a háború sújtotta ország uniós tagjelölt státusszal rendelkezik

– fogalmazott Ursula von der Leyen és Olaf Scholz a tekintélyes konzervatív lapban megjelent írásban. Ebből fakadóan Kijev támogatása az EU érdeke is – hangsúlyozták

Első menetben német–ukrán gazdasági fórum zajlik, amelynek napirendjén azok az intézkedések szerepelnek, amelyek azonnali segítség keretében a lerombolt infrastruktúra, valamint az energiaellátás helyreállítását célozzák.

A ZDF közszolgálati televízió értesülése szerint a német fél kezdeményezésére ötven szakértő dolgozta ki az "Ukrajna újjáépítése" nevet viselő dossziét. Ez a többi között tartalmazza azt a javaslatot is, hogy az újjáépítésben részt vevő európai országok és az EU magas rangú koordinátorokat nevezzenek ki. A koordinátoroknak ezt követően egy tanácsot kell létrehozniuk, amely Ukrajnával egyeztet a szükséges teendőkről, illetve a tervekről.

A dosszié tartalmazza azt is, hogy

a nagyszabású támogatási programban részt vevő országnak figyelemmel kell kísérnie az általa biztosított eszközök átlátható felhasználását.

"Biztosítani kell, hogy az ukrán lakosság gyors eredményeket tapasztalhasson a lerombolt infrastruktúra újjáépítése terén" – fogalmazott egy vezető német gazdasági szakember. A távlati célok főbb területei között említette a digitalizációt, az agrárgazdaságot és a zöld energiák biztosítását.

A közös cikkben Ursula von der Leyen és Olaf Scholz fontosnak nevezte azt is, hogy az újjáépítésben hosszú távon magánberuházók, köztük pénzintézetek és vállalatok is részt vegyenek.

A nemzetközi támogatás kapcsán ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szükség van a jogállamiság legmagasabb szintjének, illetve a korrupció elleni küzdelem hatékony eszközeinek a biztosítására Ukrajnában.

Ezek azok az értékek, amelyek mellett Európa kiáll, és ezek segítenek abban, hogy Ukrajna elnyerje a beruházók, illetve az adományozók bizalmát – fogalmaztak.

A Világbank legutóbbi becslése szerint a háború okozta eddigi károk mintegy 350 milliárd eurót tesznek ki.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×