Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: Brüsszel eddig csak károkat okozott az energiaellátásban

A külgazdasági és külügyminiszter ezt Prágában hangoztatta és azt mondta, hogy a magyar kormány intézkedései ezzel szemben működnek, az ország ellátása továbbra is biztosított.

Szijjártó Péter az európai uniós energiaügyi miniszterek ülését követően arról számolt be, hogy a találkozón konkrét döntés nem született, de ez jobb is így, ugyanis a gázársapka bevezetése veszélybe sodorná a kontinens energiaellátását, ráadásul az árakat is felhajtaná.

Leszögezte, hogy ilyen javaslatot Magyarország semmilyen formában nem fog támogatni, és tiltakozásával nincs is egyedül a tagállamok között. "Jól látszik, hogy az Európai Bizottság még próbálja kötni az ebet a karóhoz, de egyelőre nem tudott előrehaladni ebben a kérdésben" - fogalmazott.

Kiemelte: a kormány a diverzifikáció pártján van, de ez alatt nem az orosz energiahordozók kizárását érti, hanem a minél több forrás bevonását, például az azeri gáz mennyiségének növelése, a transzadriai vezeték kapacitásának bővítése által.

Az "átpolitizált, átideologizált javaslatok" helyett minél több csővezetéket, LNG-terminált kell építeni, fejleszteni kell az infrastruktúrát, ugyanis ez jelenti a valós megoldást" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy

Magyarország minden házi feladatát elvégezte.

A megbízhatóság kérdését érintve emlékeztetett arra, hogy Magyarországot eddig egy amerikai és egy osztrák vállalat hagyta cserben a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében, miután hárommilliárd köbméternyi gáz beszerzésére vonatkozóan már megvolt a szerződés, azonban a projekt végül leállt.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy semmiképp nem támogatják nemzeti hatáskörök elvételét, csökkentését az energiapolitika terén, így nem támogatják a kötelező közös beszerzést vagy tárolást, ezek csakis önkéntes alapon működhetnek, hogy minden tagállam és vállalat eldönthesse, hogy csatlakozik-e.

"A nemzeti hatáskörben hozott döntéseink biztosították Magyarország energiaellátását, Brüsszel pedig eddig csak bajokat okozott az energiabiztonság terén nekünk" - jelentette ki.

Közölte, Magyarország földgázellátása biztosított, a betárolt mennyiség az éves fogyasztás 48,2 százalékát fedezi, míg az EU-s átlag csak 26,9 százalék, s a Török Áramlat az egyetlen vezeték, amelyen keresztül teljesen zavartalanul zajlik még mindig a szállítás Kelet és Nyugat között. Ezért a kormány kiemelten figyel a Török Áramlat fizikai és jogi működésének biztosítására, minthogy ez alapvető nemzetbiztonsági érdek - mutatott rá.

A miniszter a jelenlegi helyzetet a "világtörténelem első globális általános energiaválságának" nevezte, amelynek nem rövid távú, hanem strukturális geopolitikai, biztonsági okai vannak, ezért megoldásokat is hosszú távon kell keresni.

"Fontos, hogy őszintén beszéljünk ebben a kérdésben, sajnos úgy látom, hogy az európai politikusok, európai kormányok, energiaminiszterek még mindig nem készek erre az őszinteségre" - vélekedett.

Kitért arra is, hogy

az eddig Európában betárolt gázmennyiség nagyjából három hónapra elegendő,

ami kiszolgáltatott helyzetet jelent, ráadásul a töltöttségi arány a fűtési szezon végére jelentősen csökkenni fog, és nagy kérdés, hogy miként lehet majd ezt jövő télig újratölteni orosz gáz nélkül.

"A józanság kicsi részét még megőrző nemzetközi intézmények ezért jelzik, hogy ez hosszú távú válság, és nem is igazán az idei tél jelent problémát, hanem a következő és az azt követő" - mondta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×