Délután fél egyre "Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak" - fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét - írta a portál.

A brit hírszerzés közölte: a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat - írták.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek - közölte.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - arra mutattak rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében. "Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével" - írták az intézet elemzői.