Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.64
bux:
131225.41
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Megsemmisült vasúti sínek és kocsik egy tüzérségi találatot kapott állomásépületnél a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. szeptember 28-án.
Nyitókép: Szergej Kozlov

Az ukránok azt állítják, megtalálták a megoldást az oroszok iráni drónjai ellen

Újabb adatok érkeztek a menekülő oroszok számára vonatkozóan.

A brit hírszerzés legfrissebb jelentésében közölte, hogy adatai szerint az oroszországi mozgósítás bejelentése miatt vélhetően többen menekültek el az országból egy hét alatt, mint ahány katonával Oroszország a támadást elindította Ukrajna ellen.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy ez csupán becslés, pontos számok nem ismertek. „Az elmenekültek között ismereteink szerint a leggazdagabb és legműveltebb emberek vannak túlsúlyban” – emelték ki, hozzátéve, hogy ez hosszú távon jelentőssé teszi a munkaerő csökkenését és az agyelszívás felgyorsulását, ami kedvezőtlen hatással lesz az orosz gazdaságra.

Oroszország tiltott kazettás lövedékeket lőtt ki csütörtök reggel a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih környékének ipari infrastruktúrájára, aminek következtében legalább 19 ember megsebesült, az éjjel pedig a megyeszékhelyre, Dnyipróra mért rakétacsapást, aminek négy halálos áldozata lett, köztük két gyermek – közölte Valentin Reznyicsenko, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy délelőtt a stratégiai jelentőségű Kramatorszk várost ágyúzták az orosz erők, a támadásban 11 helyi lakos sérült meg. Károk keletkeztek egy egykori bentlakásos iskola épületében, többszintes épületekben, az útburkolatban és az egyik városi kórházban. Kirilenko hangsúlyozta, hogy

Kramatorszk nem közvetlenül a frontvonalon fekszik,

mégis sorozatosan van kitéve támadásoknak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy veszélyes civileknek a térségben maradniuk, ezért a város lakóit mielőbbi menekülésre szólította fel.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában úgy vélte, fennáll a kockázata annak, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vet be Ukrajna ellen. „Mindig megvan a kockázata. Mivel az országunknak van egy nukleáris potenciállal rendelkező szomszédja, mindig fennáll annak a lehetősége, hogy megőrül. Mennyi ez százalékban? Nem tudom megmondani. Vannak hordozóik? Igen, vannak. Az viszont kérdéses, hogy milyen minőségűek és állapotúak” – fejtegette a miniszter.

Felvetette, hogy

Oroszország nukleáris fegyvereinek már rég lejárhatott a szavatossága.

Visszaemlékezett arra, hogy egy ízben Leonyid Kucsma volt ukrán elnök – akinek hivatali idejében, 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről és Oroszországnak adta át őket – közölte, hogy ezeket a fegyvereket 1997-ben úgyis meg kellett volna semmisíteni, mert lejár a szavatosságuk.

A védelmi miniszter kijelentette, hogy az Oroszország által használt iráni gyártású drónok „problémáját Ukrajna már megoldja”, és az ukrán légierő megtanulta, hogyan kell őket zavarni. Azokhoz a partnereinkhez fordultunk, akik félnek fegyvert adni nekünk, de jó szakértelemmel rendelkeznek. Azt mondtam nekik, hogy átadjuk ezeknek a drónoknak az alkatrészeit, tanulmányozzák őket, és adjanak nekünk olyan eszközöket, amelyek képesek megzavarni a működésüket. Számos ország, amelyik nem akart fegyvert adni, érdeklődött a javaslat iránt” – tette hozzá a miniszter.

Az ukrajnai helyzetről, Oroszország szándékairól és tetteiről beszélt Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában:

(Címlapképünk illusztráció: Megsemmisült vasúti sínek és kocsik egy tüzérségi találatot kapott állomásépületnél a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. szeptember 28-án. MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×