eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a határátlépéssel kapcsolatos vitában

A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával - jelentette be az unió külügyi biztosa

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában - jelentette be szombaton Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

"Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával" - írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.

A Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó, úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülései során arra az eredményre jutottak, hogy

Szerbia megszünteti a koszovóiak számára eddig kötelező kilépő és belépő dokumentumokat a határátkeléshez, cserébe Koszovó pedig vállalja, hogy nem vezet be ilyen kötelezettséget a szerbek számára

- részletezte Borrell a megállapodást.

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő a hét elején folytatott tárgyalást Brüsszelben Borrell közvetítésével.

A két országnak még megállapodásra kell jutni a rendszámtáblákhoz kapcsolódó nemrég újra fellángolt vitában. Koszovó a nyár folyamán felvetette, hogy szeptembertől a szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnének be az országba, és a belépésnél ideiglenes koszovói táblát kellene igényelniük. A tervezett intézkedés hírére a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, végül később eltávolították azokat.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia mindeddig nem volt hajlandó elismerni a koszovói dokumentumokat, és követelte azok szerbre cserélését. Albin Kurti viszont azt hangoztatta: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt. Koszovó függetlenségét elismeri az Egyesült Államok és öt kivételével valamennyi EU-tagállam, számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont nem.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×