Az energiaellátási válság kapcsán Németoszágban azzal szinte minden illetékes egyetért, hogy elsősorban az alacsony-, illetve a közepes jövedelműeket kell támogatni. Különös tekintettel arra, hogy a földgáz árába októbertől beépítésre kerülő illeték a fogyasztókat sújtja majd leginkább, mégpedig jelentősen. Ilyen körülmények között sorra születnek az állampolgárok tehermentesítését célzó javaslatok.

A kedélyeket alaposan felborzoló Gasbeschaffungsumlage nevet viselő illetéket Németországban októbertől építik be a földgáz árába az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségekkel küzdő szolgáltatók támogatására.

Egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz.

Az új szabályt azért kell alkalmazni, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait. Az importőröknek ezért más forrásból és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket. A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodorja az érintett cégeket.

Az illeték révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen. Olaj a tűzre, hogy az illeték összege változhat, akár tovább is emelkedhet, ha az orosz fél még kevésbé teljesíti szerződéses szállítási kötelezettségeit.

A német sajtóban ismertetett számítások szerint az illeték egy átlagos fogyasztású családnak évi 480 eurós többletterhet jelent. Ennek nyomán állt elő a legújabb támogatási javaslattal a berlini székhelyű, tekintélyes Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke. Marcel Fratzscher a ZDF német közszolgálati televízió által ismertetett nyilatkozatában nem titkolta, hogy a közvetlen pénzátutalást tekinti a leginkább kézzelfoghatónak. Szerinte

energiapénz címén minden egyes személynek havonta száz eurót kellene átutalni az elkövetkező 18 hónapban.

Ebben a támogatásban ugyanakkor csakis az alacsony, illetve a közepes jövedelműek részesülhetnek, a magas jövedelműek nem.

Egy másik indítvány a Makroökonómiai és Konjunktúrakutató Intézet tudományos igazgatójának nevéhez fűződik. Sebastain Dullien megfontolandónak és egyben észszerűnek nevezte a foglalkoztatottak számára korábbban megállapított 300 eurós energiaár-átalány kiterjesztését azokra a háztartásokra is, amelyek alig rendelkeznek bevétellel, így egyebek között az alacsony jövedelmű nyugdíjasokra.

Dullien utalt arra, hogy azok az emberek,

akik eddig havonta 100 eurót fizettek a gázfűtésért, nemsokára már 300 eurót vagy ennél is többet fognak fizetni.

Ez rendkívüli megterhelést jelent az olyan családok számára, amelyeknek havonta nettó 2-3 ezer euró áll rendelkezésükre. Mégpedig olyan megterhelést, amely fizetési hátralékokhoz és szociális problémákhoz vezethet. Javasolta azt is, hogy egy újabb átalány decemberben is kerüljön kifizetésre a téli energiaszámlák kiegyenlítésének segítése érdekében. A Hans-Böckler Alapítvány által működtetett intézet tudományos igazgatója felvetette annak lehetőségét is, hogy egyfajta gázársapkát vezessenek be a háztartásonkénti alapfogyasztásra.

A Német Szociális Szervezetek Szövetsége ugyancsak hangsúlyozta, hogy mielőbbi új támogatási lépésekre van szükség. Ellenkező esetben szorult helyzetbe kerülnek a munkavállalók, akiknek egyben családjukról is gondoskodniuk kell – hangsúlyozta a szövetség.

A német kormány még március végén döntött úgy, hogy a terhek csökkentése érdekében

az adófizetőket a többi között 300 eurós energiaár-átalánnyal tehermentesítik.

Ez azt jelenti, hogy valamennyi jövedelemadó-köteles foglalkoztatott fizetéskiegészítésként évente egy alkalommal, ezúttal szeptemberben 300 euróhoz jut.

Olaf Scholz kancellár épp a közelmúltban hangsúlyozta, hogy a német kormány senkit nem hagy magára. Szavai szerint a kormány azokat is támogatni kívánja, akik rendelkeznek ugyan munkából származó jövedelemmel, de minden hónap végén számolgatniuk kell. Azokat, akiknek nincs semmilyen megtakarításuk, és ezért a megnövekedett energiaköltségek fedezése súlyos gondokat okoz – fogalmazott Scholz.

A kancellár szerint ebbe a kategóriába azok a munkavállalók tartoznak, akik bruttó 2800, 3200 vagy 4000 eurót keresnek havonta.