Christian Lindner pénzügyminiszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az állam nem "gazdagodhat" az infláció révén a polgárai kárára, ezért ki kell egyenlítenie az adóterhek inflációból fakadó növekedését.
A legfontosabb az úgynevezett hideg progresszió hatásának felszámolása. Ez a jelenség azokra az adórendszerekre jellemző, amelyekben a jövedelem növekedésével az adó is emelkedik. Így, amikor valakinek, az infláció ellensúlyozsára, emelik a fizetését, belekerülhet egy magasabb adósávba, amely akár el is viheti a béremelést.
Ez pedig azt is jelenti, hogy fizetésének reálértéke valójában nem változik, mégis úgy kell adóznia, mintha többet keresne. Vagyis rejtett, lopakodó adóemelés történik, ez pedig a Németországot is sújtó gazdasági nehézségek miatt elfogadhatatlan - húzta alá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
Hozzátette, hogy az inflációkompenzációs törvény megalkotására tett javaslat másik fő eleme a családtámogatások, köztük a családi pótlék emelése.
A tárca számításai szerint a javaslat végrehajtásával 48 millió adófizető helyzetén lehet javítani, nettó jövedelmük az idén átlagosan 193 euróval emelkedne. Ráadásul az adómentes jövedelem határának módosítása - miszerint jövőre 285 euróval 10 632 euróra, 2024-től pedig további 300 euróval 10 932 euróra emelkedik az adómentességi határ, vagyis csak ezen összegek felett kellene jövedelemadót fizetni - csökkentené a bürokráciát, mert több mint 270 ezerrel emelkedne mindaztok száma, akiknek egyáltalán nem kellene adóbevallást készíteniük.
A miniszter hangsúlyozta, hogy főleg az alacsony jövedelműek helyzetén javítanának. Viszont a legtöbbet keresők esetében nem egyenlítenék ki a hideg progresszió hatását, vagyis továbbra is évi 277 826 euró felett kellene a legmagasabb, 45 százalékos kulccsal adózni.
A koalíciós társak - a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek - azonban éppen a társadalmi szolidaritásra hivatkozva bírálták az FDP-s vezetésű minisztérium javaslatát. Mindkét párt szakpolitikusai úgy vélték, hogy a terv nem kellően kiegyensúlyozott, és a segítség nem oda érkezne, ahol a legnagyobb a szükség.
Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék - az 1973-as olajválság óta a legmagasabb - volt a fogyasztói árak éves szintű emelkedése. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
