Életbe lépett az EU úgynevezett gázmegtakarítási szükségterve, amelyet az energiaügyi miniszterek Magyarország kivételével július végén hagytak jóvá.

A terv szerint a tagállamok augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot.

A célok elérésére önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó "uniós riasztást" hirdetne ki, a csökkentés kötelező lenne valamennyi tagállam számára.

A cél az, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges további zavarait vagy teljes leállását.

Az elkövetkező nyolc hónapban összesen 45 milliárd köbméter gázt kellene megtakarítani, ebből egyedül a legtöbb orosz földgázt használó Németországnak 10 milliárdot.

A vállalásokból - mint arról összeállításában a Der Spiegel beszámolt - azonban kitűnik, hogy a lelkesedés távolról sem egyforma.

Egyes tagországok már konkrét megtakarítási terveket terjesztettek elő, mások kifejezetten önkéntes, ad hoc jellegű megoldásokra törekszenek, míg néhányan még semmifajta tervet nem prezentáltak.

A már említett Németország például üzembe helyezte ismét néhány korábban leállított kőszénerőművét, és ugyanezt tervezi a barnaszénerőművekkel. Eközben egyre élesebb a vita atomerőművei működésének ideiglenes meghosszabbításól.

Az embereket különböző kampányokkal igyekeznek fokozott energiatakarékosságra bírni. A tervek között szerepel továbbá a köz-, illetve hivatalos épületek kivilágításának csökkentése, valamint a hivatali épületekben kevésbé használt helyiségek hűtésének, fűtésének drasztikus szabályozása.

Ausztria a német mintát követi. A földgáz és a kőolaj alternatívájaként a leállított szénerőművek újbóli működtetése szerepel a tervben, csakúgy, mint az emberek különböző eszközökkel történő ösztönzése az energiával való takarékosságra.

Franciaországban a közigazgatásnak kell példát mutatnia. Különböző takarékossági terveket dolgoztak ki az épületek klimatizálásának és kivilágításának szabályozására.

A hivatali hatóságokat felszólították arra, hogy a különböző irodai eszközöket ne hagyják stand-by állapotban, a helyiségeket kevésbé hűtsék, illetve fűtsék.

A kormány még azt is kilátásba helyezte, hogy a szabotálók esetében a pénzbüntetés eszközével élhet.

A tervek között szerepel továbbá az atomerőművekre történő, eddiginél erőteljesebb támaszkodás is.

Hollandiában az emberek meggyőzésére helyezik a hangsúlyt. Ennek keretében egyfajta reklámkampány keretében ösztönzik őket arra, hogy rövidebb ideig zuhanyozzanak, és a fűtést is alacsonyabb hőfokra állítsák.

Az ipar számára kora ősztől várható a kormányzati útmutatás.

Hasonló a belga hatóságok taktikája is, annak középpontjában az emberek meggyőzése áll. Akik meglehetősen belátóak, amit bizonyít, hogy a gázfogyasztás a magas árak miatt az elmúlt hónapokban már jelentősen visszaesett.

Olaszországban a középületeket, illetve azok irodáit maximum 25 fokig lehet hűteni, fűtés esetében pedig az eddigi 20 helyett eggyel kevesebb, azaz 19 lehet a maximális hőmérséklet.

Görögországban szintén izzadni kényszerülnek a hivatali alkalmazottak, 26 fok alá a klíma hőmérőjének higanyszála nem süllyedhet.

De drákói a szigor az utcák kivilágítását illetően is, azt ugyanis az abszolút szükségesre mértékre kell korlátozni. Ezen kívül az állam egy az unió által finanszírozott program keretében támogatja az emberek abban, hogy régi, illetve elavult klímaberendezéseiket, valamint hűtőszekrényeiket új, energiatakarékos készülékekre cseréljék.

Spanyolország nem csak a középületeken spórol. Az áruházak, a mozik, a szállodák, a pályaudvarok és a repülőterek helyiségei csakis 27 fokig hűthetők és maximum 19 fokra fűthetők.

Az üzleteknek, illetve a különböző üzemeknek automatikus rendszerekkel kell biztosítaniuk az ajtók megfelelő zárulását.

A nem használt irodák, a kirakatok, valamint az emlékművek 22 óra után kötelezően elsötétülnek

Finnország, Dánia, Svédország, csakúgy mint Észtország, Litvánia és Lettország már eddig is jelentős eredményeket ért el az energiatakarékosság frontján.

A többi országban az emberek meggyőzésére helyezik a hangsúlyt, különböző reklámkampányok keretében igyekeznek őket takarékosságra ösztönözni.

Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a 15 százalékos csökkentésre, a kormány a szabályozás teljes önkéntességére helyezi a hangsúlyt.

Csehország az önként vállalt intézkedéseket részesíti előnyben. A cseh gázfogyasztók a magas árak miatt már eddig is jelentősen korlátozták a gázfelhasználást.

Szlovénia csupán annyit közölt, hogy konkrét tervekkel még nem rendelkezik.

Adós mindenfajta tervvel Bulgária is.

Csehország szintén az önként vállalt intézkedéseket részesíti előnyben. A cseh gázfogyasztók a magas árak miatt már eddig is jelentősen korlátozták a gázfelhasználást.

Magyarország pedig - mint a Der Spiegel fogalmazott - az uniós válságtervben megfogalmazott célokat "kategorikusan elutasította" - a kormányzati álláspont szerint viszont az energiamix saját meghatározásának jogát nem akarja csak feladni az ország.