"A nukleáris fegyverek értelmetlenek" - húzta alá Guterres. "Nem hoznak biztonságot, csak halált és pusztítást" - tette hozzá.

Az ENSZ-főtitkár megjegyezte: egyre szaporodnak a nukleáris felhanggal rendelkező konfliktusok a világban, a Közel-Kelettől a Koreai-félszigeten át az ukrajnai háborúig.

"Az emberiség töltött fegyverrel játszik" - mutatott rá.

Guterres a világ jövőjét fenyegető atomfegyver-arzenálok megsemmisítésére szólított fel.

"Mindig a szemünk előtt kell lebegnie a hirosimai borzalmaknak, és fel kell ismernünk, hogy egyetlen megoldás van a nukleáris fenyegetésre: a nukleáris fegyverek megsemmisítése" - hangsúlyozta a főtitkár.

Helyi idő szerint nyolc óra tizenöt perckor, amikor az Enola Gay amerikai bombázó ledobta az atombombát Hirosimára a második világháború végnapjaiban, a ceremónia résztvevői egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. Az ünnepélyen mintegy négyszáz galambot engedtek a magasba a béke jelképeként.

2010 óta nem járt hivatalban lévő ENSZ-főtitkár Hirosimában. Guterres túlélőkkel beszélgetett, találkozott Macui Kazumival, a város polgármesterével, és Kisida Fumio japán kormányfő kíséretében felkereste a békemúzeumot.

Az ENSZ-főtitkár pénteken érkezett Japánba négynapos látogatásra. Ennek során Hajasi Josimasza japán külügyminiszterrel és Naruhito császárral is találkozik. Hétfőn továbbutazik Mongóliába.

Oroszország és Fehéroroszország képviselőit nem hívták meg az idei megemlékezésre. Mihail Galuzsin, Oroszország Japánba akkreditált nagykövete csütörtökön virágokat vitt a hirosimai emlékhelyhez, és riportereknek azt mondta: országa sohasem vetne be nukleáris fegyvert.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a 350 ezer lakosú japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik, az Enola Gay nevet viselő B-29-es típusú bombázó 8 óra után 15 perccel atombombát dobott le a városra.

Ez volt az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország, annak lakossága ellen. A Little Boynak elnevezett, 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású volt.

Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be többé. Az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát. A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket.