Infostart.hu
eur:
378.21
usd:
319.31
bux:
123012.02
2026. február 17. kedd Donát
Ebrahim Raiszi iráni elnök beszédet mond az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egység parancsnokának tiszteletére tartott megemlékezésen Teheránban 2022. január 3-án, a katonai vezető halálának második évfordulóján. Az Egyesült Államok 2020. január 3-án légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen, amelyben Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Hármas csúcs Teheránban: a Közel-Keletről tárgyal Putyin

A terroristáknak kedvezne, ha Törökország újabb katonai műveletbe kezdene Szíriában. Ezt Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei mondta a Teheránban tárgyaló Recep Tayyip Erdogan török elnöknek. A iráni fővárosban jelenleg hármas, orosz-török-iráni csúcstalálkozót tartanak, amelynek hivatalos célja a szíriai helyzet rendezése.

Erdogan számára Észak-Szíria fontos. A török államfő hosszú idő óta azzal fenyeget: hadserege bevonul a térségbe, hogy leszámoljon a YPG kurd milíciával. A török elnök szerint ez a fegyveres csoport a terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt szoros szövetségese, és országa biztonságát fenyegeti. Egy 30 kilométer széles és mintegy 150 kilométer hosszú határ menti szíriai körzetet amúgy is ellenőrzése alatt tart.

Noha elemzők szerint a török államfő azt hangoztatja, hogy a katonai leszámoláshoz nincs szüksége Oroszország beleegyezésére, valójában

meg akarja szerezni mind az orosz, mind az iráni elnök beleegyezését egy ilyen offenzívához.

A legfőbb iráni vezető azonban figyelmeztette a törököket, hogy ne indítsanak újabb hadjáratot Szíria északi részén. Ali Hamenei úgy fogalmazott, hogy országa sajátjaként kezeli Szíria biztonságát.

Szíriával kapcsolatban az oroszok és az irániak egyetértenek, mindkét ország az Asszad rezsim fő támogatója. Ellenben a törökök elsősorban az ország északi részén, a kurd milíciákkal szemben kívánnak fellépni.

Az ARD német közszolgálati televízió elemzése szerint noha a szíriai népről aligha esik szó, az elnökök minden bizonnyal felszólítják majd a nemzetközi közösséget: vegyen részt a szétbombázott városok, illetve az infrastruktúra újjáépítésében.

Vlagyimir Putyin iráni látogatásának ugyanakkor sajátos diplomáciai üzenete is van. Az orosz államfő röviddel azt követően érkezett Teheránba, hogy Joe Biden amerikai elnök Izraelt és Szaúd-Arábiát kereste fel. Az üzenet lényege annak demonstrálása, hogy

a Közel-Keleten Putyin továbbra is érvényesíteni kívánja saját akaratát.

Az orosz államfő látogatása egyben Irán diplomáciai felértékelése is. Elvégre a vizit Putyin második külföldi útja a csaknem 150 napja tartó ukrajnai háború óta. A szíriai diktátor, Bassár el-Aszad aligha lenne képes hatalmon maradni elsősorban Oroszország, de egyben Irán támogatása nélkül. A közel-keleti országban orosz csapatok állomásoznak, és orosz harci repülőgépek ellenőrzik a Szíriai felett a légteret.

Noha Putyin rendszeresen a közel-keleti ország szuverenitásáról beszél, az orosz katonák minden bizonnyal hosszú ideig Szíriában maradnak, hogy Moszkva katonailag is jelen legyen a közel-keleti térségben.

Irán szintén katonákkal segíti Aszad uralmát. Az iráni elnök és forradalmi gárdistái számára ugyanakkor a jelenlét fontos geostratégiai érdek is, mert szárazföldi összeköttetést biztosít a vele szoros kapcsolatban álló radikális iszlamista Hezbollah libanoni szervezettel.

Amerikai források a találkozó előtt arról számoltak be, hogy Irán harci drónokat kíván eladni Oroszországnak az Ukrajna elleni bevetésre. Több mint száz olyan pilóta nélküli drónról van szó, amelyek képesek fegyvert is szállítani.

Az irániak szerint drónjaik alkalmasak az ellenséges légvédelem megsemmisítésére. Így, ha az oroszok Ukrajnában vetik azokat, akkor még az eddiginél is erőteljesebben bombázáhatnának.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

A NATO Sarkvidéki Őrszem néven programot indít a térség biztonságának szavatolására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint ez egyaránt szól a térségben egyre aktívabb Oroszországnak és Kínának, valamint az Egyesült Államoknak. Hangsúlyozta: a szövetség meg akarja mutatni az amerikai elnöknek, hogy nem kell megszereznie az USA-nak Grönlandot, hogy biztonságban legyen, de el is akarja rettenteni egy katonai beavatkozástól.
inforadio
ARÉNA
2026.02.17. kedd, 18:00
Légrádi Tamás
a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke
Nyomás alatt a tőzsde, adják a magyar részvényeket

Nyomás alatt a tőzsde, adják a magyar részvényeket

Foghíjasan indul be ez a hét a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai tőzsdék az elnökök napja miatt zárva tartottak, míg Ázsiában a Holdújév ünnepe ritkítja meg a nyitva lévő tőzsdék számát. Az USA viszont ma már kinyit, és Európában is folytatódik a kereskedés, bár csak mérsékelt emelkedés látható a régió részvénypiacain. A geopolitikai bizonytalanság rányomja a bélyegét a hangulatra, az Egyesült Államok és Irán a nap későbbi részében Genfben közvetett tárgyalásokat folytat nukleáris vitájuk rendezése érdekében, míg az Egyesült Államok közvetítésével külön béketárgyalásokra is sor kerül Ukrajna és Oroszország között, amelyek valószínűleg a területi vitákra fognak összpontosítani. A magyar tőzsdén eközben folytatódnak az izgalmak, továbbra is korrekció látható a korábbi nagy emelkedés után. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×