Infostart.hu
eur:
363.8
usd:
324.48
bux:
144357.96
2026. október 15. csütörtök Teréz
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

A béketárgyalások feltételeiről beszélt a Kreml – kemény hangon

Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha újraindulnak az orosz-ukrán tárgyalások - jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak.

Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú tárgyalásokat - a bucsai incidenst követően - függesztették fel, miután március végén a küldöttek "elvi megállapodásra" jutottak az isztambuli tárgyalásokon. Mint mondta, ezután pedig az ukrán delegáció "nem tartott és nem is tart fenn semmilyen kapcsolatot" Oroszországgal.

"Tehát ha most újraindulnak a tárgyalások, a feltételek már teljesen mások lesznek. Egyelőre azonban nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről" - hangoztatta Usakov.

Az orosz és az ukrán delegáció legutóbb március végén találkozott Isztambulban, majd a megbeszélések online formában folytatódtak. Májusban Moszkva közölte, hogy Kijev befagyasztotta a tárgyalásokat, és úgy döntött, hogy visszalép az isztambuli megállapodásoktól. Vlagyimir Putyin elnök szerint amíg Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozón akarta rendezni a Krím és Donyec-medence sorsát, addig Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést már a békemegállapodás kidolgozásának szakaszában rendezzék.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárgyalások folytatásának feltételeként nevezte meg az elveszített területek visszaszolgáltatását és az ország szuverenitásának teljes helyreállítását keleten és délen. Az orosz diplomáciai tárca szerint ezzel szemben

Ukrajnának el kellene ismernie "a fennálló területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi státuszát".

Andrij Rudenko külügyminiszter-helyettes azt is mondta, hogy az esetleges jövőbeli megállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státusát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban hétfőn megjelent interjújában kifogásolta, hogy a "bucsai provokációval" kapcsolatban nyugati országok és Ukrajna még az olyan elemi kérdésekre sem válaszoltak, hogy kik voltak az ott megtalált halottak, és mi volt patológiai vizsgálatuk eredménye. Ennek okát az orosz diplomácia vezetője abban látja, hogy az "információs hamisítványnak" a nyugati médiában megtartott "propagandapremierje" után Kijevnek már nincs más mondanivalója.

Usakov elnöki tanácsadó azt is elmondta a sajtónak, hogy Putyin kedden Teheránban Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfelsőbb vezetőjével, valamint Ebrahim Raiszivel, az iszlám köztársaság és Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével fog tárgyalni. Az orosz államfő teheráni látogatásának elsődleges célja, hogy ott részt vegyen a szíriai rendezésről egyeztető "asztanai trojka" - Irán, Oroszország és Törökország - csúcstalálkozóján -, de a vizit alkalmat ad kétoldalú megbeszélésekre is.

Címlapról ajánljuk
Irán új módszerre váltott és egyelőre elérte a célját

Irán új módszerre váltott és egyelőre elérte a célját

Hiába közölte Washington, hogy a félidős választásokig nem terveznek csapást mérni Iránra, Teherán taktikát váltott és egyre több hajót támad meg a Hormuzi-szorosban. Legutóbb egy újabb konténerhajót süllyesztettek el. Az olajszállítás ismét drámaian visszaesett. Nevük elhallgatását kérő hivatalnokok nyilatkoztak a fordulatról.

Volodimir Zelenszkij: elárulva érzem magam

„Elárulva érzem magam” – mondta Donald Trumpról az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azután bírálta Washingtont, hogy az ukrán hadsereg számára korlátozták a műholdas internethez való hozzáférést. Az amerikai elnök szerint az orosz finomítók elleni ukrán támadások megdrágították a dízelt.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Akár kétmilliárd euróval nagyobb uniós keretet szeretne elérni a kormány a következő hétéves költségvetésben, amellyel részben pótolná a jogállamisági viták miatt végleg elveszített mintegy 2,1 milliárd eurót, közölte Magyar Péter miniszterelnök. Az ír elnökség legújabb javaslata már nagyjából egymilliárd euróval több forrást szánna Magyarországnak. A csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson a migrációs szabályok szigorítása és a napi egymillió eurós uniós bírság eltörlése is napirendre kerül. A csúcs elején Magyar Péter közölte: jelenlegi formájában nem elfogadható a következő hétéves uniós költségvetési keretre tett javaslat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×