eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Az Öt Csillag nem szavazott bizalmat, megbillenhet az olasz kormány

Felborította a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormány egyensúlyát az Öt Csillag Mozgalom nevű kormánypárt, mely nem szavazott bizalmat a kormány energia-csomagjának a felsőházban tartott szavazáson csütörtökön.

A szenátusi szavazáson az M5S frakciójának 61 tagja kivonult az ülésteremből. Napirenden a Draghi-kormány újabb energiacsomagja szerepelt, amely az üzemanyag- és rezsiköltségek drágulásával szemben 23 milliárd euróval támogatja a családokat és vállalatokat. A csomagot a kormány bizalmi szavazásra bocsátotta.

A parlamenti többség az M5S támogatása megvonásával sem szűnt meg: a szavazáson részt vevő 211 szenátorból 172-en igennel, 39-en nemmel voksoltak. A szavazás előtti felszólalásában Maria Domenica Castellone, az M5S felsőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy a párt az energiacsomagra nem adott bizalmat, a Draghi-kormányt azonban továbbra is kész támogatni.

Az M5S magatartása azonban megkérdőjelezte a 2021. február 13-án megalakult nemzeti egységkormány jövőjét. Mario Draghi korábbi kijelentései szerint a kormány az M5S nélkül "nem létezik".

Elemzők rámutattak, hogy

az M5S kilépésével a Draghi-kormány belső erőviszonyai teljesen megváltoznak, mivel többségbe a jobboldali és jobbközép pártok kerültek.

A szenátusi szavazást követően Mario Draghi Sergio Mattarella államfőhöz ment egyeztetésre a kormányzás lehetőségeiről. A találkozó kevesebb mint negyedóráig tartott. Az olasz politikai gyakorlat szerint a köztársasági elnök a kormányfőt újra a parlament elé küldheti felmérni, hogy továbbra is élvezi-e a pártok bizalmát. Mario Draghi korábban viszont azt hangoztatta, hogy nem akar második mandátumot vállalni.

Az államfő a pártokkal konzultálva szakértői kormány felállítását kezdeményezheti, amely a következő választásokig irányíthatja az országot, és feladata mindenekelőtt a költségvetési törvénycsomag kidolgozása lenne. Az esetleges miniszterelnökök névsorában az első helyen Giuliano Amato volt kormányfő neve szerepel, aki jelenleg az alkotmánybíróság elnöke. Nem kizárt az előrehozott választás sem: a parlament feloszlatása és a választások kiírása között hatvan napnak kell eltelnie.

  • A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke, Giorgia Meloni minél előbbi választásokat sürgetett.
  • Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője úgy vélte, hogy a kormánytöbbségnek vége.
  • Salvini közösségi oldalán kijelentette, hogy "még hónapokig tartó haszontalan politikai csiki-csuki helyett bölcsebb lenne visszaadni a szót az olasz választóknak".

A 2018-ban megválasztott római parlament ötéves ciklusa jövő tavasszal ér véget. A négy évvel ezelőtti választásokat az Öt Csillag Mozgalom 32,7 százalékkal nyerte meg. A párt támogatottsága azóta a felére csökkent.

Június 21-én az M5S vezető politikusa Luigi Di Maio külügyminiszter kilépett a pártból, 62 szenátor és képviselő követte. Önálló frakciót alakítottak Együtt a jövőért néven, aminek következtében az M5S már nem volt a legnagyobb parlamenti erő.

Július 7-én Giuseppe Conte, az M5S vezetője több pontos ultimátumot intézett Mario Draghihoz a többi között az Ukrajnába induló fegyverszállítmányok leállítását, valamint az európai minimálbér leállítását követelve. Utóbbiak teljesítéséhez kötötte a kormányzás folytatását.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×