eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Angela Merkel leköszönő német kancellár sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának végén 2021. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Aris Oikonomou

A német alkotmánybíróság ítéletet mondott Angela Merkel felett

Angela Merkel volt német kancellár megsértette az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt esélyegyenlőséghez fűződő jogát egy 2020 februárjában tett kijelentésével – mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság egy szerdán ismertetett ítéletében.

A több mint fél éve visszavonult politikust a pártjától, a jobbközép CDU-tól jobbra álló AfD panaszolta be az alkotmánybíróságánál, amiért 2020. február 6-án hivatalos dél-afrikai látogatása során a vendéglátójával, Cyril Ramaphosa államfővel Pretoriában tartott sajtótájékoztatóján megbocsáthatatlannak nevezte a Türingia tartományi parlamentben (Landtag) előző nap lebonyolított kormányfőválasztást.

Az erfurti Landtagban 2020. február 5-én a kormányfőválasztás harmadik fordulójában Thomas Kemmerich, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa nyerte el a tisztséget. A parlamenti erőviszonyok alapján világos volt, hogy a titkos szavazáson a CDU és az AfD képviselői is támogatták az FDP-s jelöltet.

Angela Merkel ezzel kapcsolatban a pretoriai sajtótájékoztató elején a diplomáciai szokásokkal szakítva közölte, hogy tesz egy belpolitikai vonatkozású „előzetes megjegyzést”, majd kifejtette: az erfurti Landtagban történtek szakítást jelentenek a számára és az egész CDU számára is alapvető meggyőződéssel, miszerint soha nem szabad az AfD-vel együttműködve többségi támogatást szerezni bármilyen ügyhöz.

Ezért az eljárás „megbocsáthatatlan”, eredményét vissza kell fordítani – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy

a türingiai kormányfőválasztás napja „rossz nap volt a demokrácia számára”.

Az alkotmánybíróság ítélete szerint Angela Merkel ezzel a hivatalos minőségében, kancellárként tett kijelentésével „negatívan minősítette” az AfD-t, és így egyoldalúan befolyásolta a politikai pártok közötti versenyt, és megsértette a pártok közötti esélyegyenlőségnek az alaptörvényben rögzített jogát.

A testület azt is kifogásolta, hogy a sajtótájékoztató leiratát közölték a szövetségi kormány honlapján. Az ítélet szerint a közzététel azt jelenti, hogy az alperes olyan erőforrásokat használt fel az AfD-re vonatkozó negatív értékítélet terjesztésére, amelyekkel csak ő rendelkezett, és így ugyancsak megsértette az egyenlő részvétel elvét.

Thomas Kemmerich megválasztása tartományi kormányfőnek a CDU és az AfD támogatásával országos botrányt okozott, amelynek hatására az FDP-s politikus három nap után, 2020. február 8-án közölte, hogy azonnali hatállyal távozik a tisztségből.

Türingiában végül 2020 márciusában sikerült rendezni a kormányválságot. Miniszterelnöknek Bodo Ramelow korábbi kormányfőt választották meg. A Baloldal (Die Linke) politikusa is csak a harmadik fordulóban nyert, amikor már nem abszolút többségre, hanem csak a leadott szavazatok többségére volt szükség a tisztség elnyeréséhez. Az első két fordulóban az AfD frakcióvezetője, Björn Höcke is indult, a harmadikban Bodo Ramelow volt az egyetlen jelölt. A Baloldal kisebbségi kormányt alakított a szociáldemokratákkal (SPD) és Zöldekkel, a CDU külső támogatásával.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×