eur:
408.19
usd:
374.94
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Az amerikai légierő egyik, A-10 Thunderbolt II sugárhajtású csatarepülőgépe a Defender Europe nemzetközi gyakorlattal kombinált Summer Shield elnevezésű  hadgyakorlaton a lettországi Adaziban 2022. május 27-én. A Summer Shield műveletet a lett hadsereg szárazföldi erőinek gépesített gyalogdandárja vezeti. A hadgyakorlaton a NATO megnövelt előretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében Lettországban szolgáló lett, litván, dán, amerikai, brit és szlovák egységek vesznek részt.
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins

Tálas Péter egyetért, jogosak a NATO-lépések

A NATO főtitkárhelyettese szerint Moszkva maga érvénytelenítette minden tartalmát a NATO–orosz alapító okiratnak azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, és leállította a szövetséggel folytatott párbeszédet. Mircea Geoana úgy vélte: ezért már nem kötik a szövetséget a múltbeli kötelezettségvállalások, hogy visszatartsa magát attól, hogy erőit Kelet-Európában telepítse. A kijelentésről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatóját kérdeztük.

A NATO és az Oroszország közötti egyezményben számos olyan nyilatkozat található, ami lényegében a két fél önkorlátozásáról szól, amit – Tálas Péter szerint – Moszkva nemcsak most, hanem már 2014-ben is megsértett.

Ami az észak-atlanti katonai szövetség vállalásait illeti, két dolog kiemelendő: egyrészt, hogy

  • a NATO-tagállamok a szerződésben megismételték, hogy nincs szándékuk, tervük és okuk nukleáris fegyverek telepítésére az új tagállamok területére, másrészt, hogy
  • nem érzik szükségét a nukleáris helyzet, illetve -politika megváltoztatásának.

Utóbbi volt az egyetlen olyan konkrét ígéret, amit egyébként a NATO be is tartott – jegyezte meg a szakértő.

Említésre érdemes egy további harmadik ígéret is, miszerint a NATO-tagállamok és Oroszország kötelezte magát arra, hogy önkorlátozást gyakorol arra, de csak a hagyományos fegyverek európai csökkentésének a szerződés-módosításáról szóló tárgyalások időszakában, hogy a hagyományos fegyveres erőiket hogy helyezik – különösen az erők szintje és telepítése vonatkozásában. Miután viszont 2007-ben ezt a szerződést Oroszország gyakorlatilag felmondta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója úgy véli, hogy a NATO–Oroszország egyezményének ez a pontja is érvényét veszíttette.

A szakértő szerint tehát

a NATO főtitkárhelyettese helyesen fogalmazott.

Magyarázata szerint azzal ugyanis, hogy Oroszország felmondta azt a szerződést, amit az európai hagyományos fegyverekről kötöttek, és emellett tulajdonképpen nem újították meg az 1991-es bécsi egyezményt sem arról, hogy egymás hadgyakorlatait megfigyelhetik, és arról rendszeres tájékoztatást adnak egymásnak, valamint az, hogy az Egyesült Államok kénytelen volt felmondani a „nyitott égbolt” szerződést, amit 1992-ben kötöttek, miután Oroszország egész egyszerűen nem hagyta, hogy például Grúzia környékén megfigyeléseket végezhessen a NATO, a helyzet teljesen megváltozott, következésképp az észak-atlanti katonai szövetség is megteheti azokat a lépéseket, amiket kíván.

Kiemelendő az is, tette hozzá Tálas Péter, hogy

a NATO eddigi lépései nem borították föl a stratégiai egyensúlyt, vagy katonai stratégiai paritást Moszkvával szemben,

különösen nem akkor, amikor egyébként az látható, hogy Ukrajna egyes részeit az orosz haderő elfoglalja.

A szakértő egyébként úgy véli, hogy az orosz–ukrán háborúra való válaszul a NATO-nak folytatnia kellene az elrettentési politikáját, illetve a keleti szárnyának megerősítését, amit 2014 óta, tehát a Krím annexiója, illetve a kelet-ukrajnai szeparatizmus orosz támogatása óta folytat. Egyrészt, hogy megnyugtassa a kelet-közép-európai országokat és társadalmaikat a tekintetben, hogy a katonai szövetség képes megvédeni ezt a területet, másrészt azért is, mert a NATO-nak határozott érdeke az, hogy Oroszország ukrajnai háborúja és általában a háborús politikája stratégiai vereséget szenvedjen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×