Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
325.72
bux:
146000.8
2026. november 3. kedd Győző
Járókelők orosz támadásokban megrongálódott lakóépületek mellett Harkiv külvárosában 2022. május 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Az ukrán elnök válaszolt Henry Kissinger területátadó javaslatára

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt üzente Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternek, hogy "már nem 1938-at írunk", és értésére adta, hogy Ukrajna nem mond le területeiről a békéért cserébe - számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál.

Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva szorgalmazta azt, hogy Ukrajna engedje át a területei egy részét Oroszországnak a háború befejezése érdekében.

"Úgy tűnik, Kissinger úr naptárában nem 2022-es év, hanem 1938-as van, és úgy gondolta, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez. Mellesleg 1938-ban, amikor Kissinger úr családja a náci Németországból menekült, ő 15 éves volt, és mindent tökéletesen értett. Akkor azonban nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz, ahelyett, hogy menekülnének előlük vagy harcolnának ellenük" - jelentette ki Zelenszkij a hivatalos honlapján közzétett üzenetében.

Harc az emberekért - útlevelekkel

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja közben arra reagált, hogy az Ukrajna orosz megszállás alá került területein az orosz állampolgárság felvételére próbálják rávenni az ott élőket. "Az orosz útleveleknek a megszállt területeken történő terjesztésére irányuló bármilyen kísérlet jogilag értelmetlen és kilátástalan. Az ukrán útlevél a mai világban a bátorság és a hősiesség szimbóluma, az orosz útlevél ezzel szemben a számkivetettség jele" - fogalmazott a tisztségviselő.

Podoljak emlékeztetett arra, hogy az ukránok "szabadon utaznak a világban vízum és határok nélkül", így nem világos, miért van szükségük "jegyre az orosz koncentrációs táborba".

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében

egyszerűsített eljárással kapnak orosz állampolgárságot Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeinek lakosai. Ugyanez vonatkozik a Donyeck és Luhanszk megye megszállás alá került területeinek lakóira is

- mutatott rá az Ukrajinszka Pravda.

Ukrántalanítás az iskolákban is, nem lesz nyári szünet

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy az orosz megszállás alá került azovi-tengeri kikötővárosban az oroszok nyár végéig meghosszabbították a tanévet, hogy felkészítsék az iskolákat az orosz programra.

"A megszállók bejelentették a tanév meghosszabbítását szeptember 1-ig. Vagyis nem lesz vakáció. A fő cél az ukrántalanítás és a felkészülés a tanévre az orosz program szerint. Egész nyáron orosz nyelvet és irodalmat, orosz történelmet és matematikát tanítanak a gyerekeknek oroszul. A megszállók kilenc iskola megnyitását tervezik, eddig azonban csak 53 tanárt találtak, vagyis iskolánként 6 tanárt" - írta a tisztségviselő a Telegram üzenetküldő applikáción. Hozzátette, hogy a könyvtárakban megsemmisítés céljából lefoglalják az általuk szélsőségesnek minősített könyveket, és ezek közé soroltak minden, Ukrajna történelméről szóló tankönyvet is - állította.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbe zárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén, május 20-án pedig bejelentették, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt, azaz Mariupol teljes megszállás alá került.

Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon emlékeztette országa nyugati partnereit, hogy ne késlekedjenek a fegyverszállításokkal, mert ezzel most életeket mentenek Ukrajnában.

(A nyitóképen: Járókelők orosz támadásokban megrongálódott lakóépületek mellett Harkiv külvárosában 2022. május 25-én.)

Címlapról ajánljuk
Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Szeptember közepe óta tartanak a tüntetések Franciaországban. Most hétvégén ismét százezrek vonultak az utcákra. A békés felvonulások végén összecsapások törtek ki több nagyvárosban és Párizsban is. Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi is a demonstrációk célja, illetve hogy mi az, ami Emmanuel Macron egyre több támogatóját ráveszi arra, hogy inkább Marine Le Pen mögé álljon.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Sorsdöntő naphoz érkezett Amerika: egy területen már megvan a győztes, izzik az internet a csatatérállamokban

Sorsdöntő naphoz érkezett Amerika: egy területen már megvan a győztes, izzik az internet a csatatérállamokban

Ma félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, ahol többek között a Képviselőház mind a 435 helyéről, a Szenátus 37 helyéről és 36 állam kormányzójáról is döntenek a szavazók. Az előrejelzések egyértelműen a demokratáknak kedveznek, a Silver Bulletin választási modellje 95 százalékos esélyt ad a képviselőházi többségükre, a szenátusban pedig 78 százalékra teszi a fordulat esélyét. Egy demokrata többségű kongresszus jelentősen megnehezítheti a Trump-kormány következő két évét, mert beleszólhat a kinevezésekbe és a költségvetésbe, valamint nyomást gyakorolhat az iráni háború lezárására is. A Google Trends adatai alapján megéztük, hogyan alakult az internetes érdeklődés a választások idején, valamint, hogy a két párt iránti érdeklődés milyen képet mutat az egyes csatatérállamokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×