Infostart.hu
eur:
364.75
usd:
325.92
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 24-én. Az esemény május 26-ig tart.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

Jens Stoltenberg: a szabadság fontosabb a szabadkereskedelemnél

A nyugati államoknak nem szabad odaadniuk a hosszú távú biztonságukat pillanatnyi gazdasági nyereségért cserébe, legyen szó akár szénhidrogénekről, akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről – jelentette ki a NATO-főtitkár a Davosi Világgazdasági Fórumon, "autoriter államnak" nevezve Kínát és Oroszországot.

"Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gazdasági döntéseink a biztonságunkra is kihatnak. A szabadság pedig fontosabb a szabadkereskedelemnél" - fogalmazott.

Stoltenberg kitért az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztésére, az Északi Áramlat-2-re, amelyet hibának nevezett.

A NATO bővítése kapcsán Stoltenberg elmondta,

biztos benne, hogy a szövetség nemsokára Finnországot és Svédországot is soraiban üdvözölheti.

Helsinki és Stockholm májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét.

Azzal kapcsolatban, hogy Törökország jelenleg nem támogatja a két skandináv ország NATO-csatlakozását, mert szerinte több módon is támogatják az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), Stoltenberg azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni Ankarával. Hozzátette: bízik az egyeztetések sikerében.

Az orosz elnök, Vlagyimir

"Putyin nem érte el stratégiai céljait Ukrajnában, ehelyett NATO-bővítést kap a határainál"

- fogalmazott Stoltenberg.

Kínával kapcsolatban a főtitkár azt mondta, jóllehet az ázsiai országgal folytatott kereskedelem hatalmas előnyökkel jár, rendkívül nagy biztonsági kockázatot is maga után von. Létfontosságúnak mondta az 5G hálózatok kiépítése feletti ellenőrzést. Korábban több ország, köztük Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok bejelentette, hogy kizárja a kínai nagyvállalatokat az 5G hálózatok kiépítéséből.

A davosi fórumon felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki azt vetette Moszkva szemére, hogy "fegyverként használja" az élelmiszer-tartalékokat, s ennek "globális következményei lesznek".

"Az orosz tüzérség Ukrajna-szerte szándékosan vesz célba gabonaraktárakat. Az orosz hadihajók a Fekete-tengeren a gabonával és napraforgómaggal megrakott ukrán hajókat vonják blokád alá"

- fogalmazott von der Leyen, leszögezve: "az orosz zsarolásra csakis nemzetközi összefogással lehet válaszolni".

Bejelentette, hogy Brüsszel együttműködik Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel annak érdekében, hogy megoldják a háború okozta élelmiszer-ellátási nehézségeket, egyúttal emlékeztetett arra, hogy Egyiptom évszázadokon át a világ vezető gabonaellátójának számított.

Az Európai Unió emellett támogatja Ukrajnát abban, hogy hozzájuthasson a gabonájához, valamint igyekszik növelni a saját gabonatermesztését - tette hozzá.

"Minden követ meg kell mozgatni - akár a befagyasztott orosz pénzeszközöket is fel kell használni - annak érdekében, hogy Ukrajna újjáéledjen hamvaiból" - fogalmazott az elnök, kiemelve: "az orosz agresszió elleni harc" az egész világ feladata.

"Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút" - szögezte le, s hozzátette, hogy Oroszországnak is részt kell vennie Ukrajna újjáépítésében.

Ukrajna európai uniós tagfelvételére vonatkozóan von der Leyen azt mondta, az EU-ba "nem vezet rövid út", de a pályázó országok felgyorsíthatják a bekerüléshez szükséges erőfeszítéseiket.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×