Infostart.hu
eur:
375.58
usd:
318.6
bux:
126228.01
2026. február 25. szerda Géza
Robert Golob (a kivetítőn), a balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) vezetője koronavírus-fertőzés gyanúja miatt videólinken keresztül, otthonából mondja el győztes beszédét Ljubjanában 2022. április 24-én, miután a részeredmények szerint az általa alapított mozgalom megnyerte a parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Bandic

Szlovénia választás: nagyobb lett végül a különbség a győztes és a mostani kormánypárt között

A győztes Robert Golob pártja eggyel több, a jelenlegi miniszterelnök, Janez Jansa formációja kettővel kevesebb mandátumot szerzett, mint amennyit a részeredmények mutattak.

A szinte véglegesnek mondható hivatalos eredmények alapján, 99,68 százalékos feldolgozottságnál Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja nyerte meg a választásokat és alakíthat kormányt Szlovéniában.

A hétfő reggeli friss adatok szerint az előző napi parlamenti választás nyomán

  • a Szabadság Mozgalomnak 41 mandátuma lesz az új összetételű nemzetgyűlésben (a részeredmények alapján 40-gyel számolhattak).
  • A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 27 mandátummal a második (előzőleg kettővel többre volt kilátásuk),
  • a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a harmadik,
  • a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a negyedik,
  • a Baloldal (Levica) pedig 5 mandátummal az ötödik helyen végzett.
  • Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár.

A garantált magyar kisebbségi képviselői helyet, amelyért hárman versenyeztek, ismét

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke nyerte el.

Golob a választások éjszakáján jelezte: a Szociáldemokratákkal kíván koalíciót kötni. "Gratulálok a leendő szövetségeseinknek, az SD-nek a választásokon elért eredményhez" - mondta.

A Szabadság Mozgalomnak és az SD-nek összesen 48 mandátuma lehet a 90 fős parlamentben. Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel sem tud többséget alkotni.

A szavazásra jogosultak 69,71 százaléka vett részt a választásokon, négy évvel ezelőtt ez az arány 51,97 százalék volt.

Politikai elemzők szerint

a magas részvételi arány nem annak a jele, hogy nőtt a választási kedv, inkább az elégedetlenségüket nyilvánították ki az állampolgárok.

Itt egyebek között

  • a járványhelyzet kezelését és
  • a kormány kommunikációját

emelték ki.

Megjegyezték: a baloldal győzött, de a legnagyobb vesztesei is a baloldali pártok voltak a választásnak. Nem érte el a négyszázalékos parlamenti küszöböt Marjan Sarec volt miniszterelnök balközép pártja (LMS) és Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (SAB) sem.

Borut Pahor államfő vasárnap kijelentette, hogy a relatív győztesnek, ez esetben elsőként Robert Golobnak ad mandátumot a kormányalakításra. Ezután a parlamentnek legkorábban 48 óra múlva, legkésőbb 7 napon belül szavaznia kell a miniszterelnök-jelöltről. Amennyiben nem jár eredménnyel a szavazás, az államfő 14 nap múlva új miniszterelnököt jelölhet, de a parlamenti pártok is jelölhetnek, ehhez legalább 10 aláírásra van szükség.

Nyitóképünkön Robert Golob (a kivetítőn), a balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) vezetője koronavírus-fertőzés gyanúja miatt videolinken keresztül, otthonából mondja el győztes beszédét Ljubjanában 2022. április 24-én, miután a részeredmények szerint az általa alapított mozgalom megnyerte a parlamenti választásokat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×