eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az egyik történelmi épület alagsorába menekültek az emberek az orosz bombatámadások elől a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Mikola Tisz

Ukrajnai háború: Brüsszel segítségét kéri kilenc ország, köztük Magyarország

Április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjesztenek az Európai Bizottság elé.

Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám – jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter Prágában.

A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében.

Ivan Bartos szerint

az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.

"A kilenc ország miniszterei a közös levélben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt, azaz konkrétan egy évvel hosszabbítsa meg a támogatások élvezőinek befizetési kötelezettségeik teljesítését" – szögezte le Ivan Bartos.

A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021–2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek.

Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény.

Ivan Bartos szerint a Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert

július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×