Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az Oroszországgal kötött kompromisszumokról a háború befejezése érdekében az ukránoknak népszavazáson kell dönteniük. A kompromisszumot pedig az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon kell összehozni - mondta a Reuters tudósítása szerint, amely ukrán forrásokra hivatkozik.

A népszavazáson felvethető kérdések között szerepelhet az orosz erők által megszállt területek, köztük a Krím kérdése, vagy az országok által Ukrajnának a NATO-tagság helyett felajánlott biztonsági garanciákat – mondta.

"Kész vagyok beleegyezni bármibe, ha a népünk is velem tart" - fogalmazott az államfő a Szuszpilne ukrán hírportálnak hétfőn este adott interjújában.

Az elnök szerint a NATO azért nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, mert fél Oroszországtól. Szavai szerint vannak viszont olyan országok, amelyek nem adhatnak Ukrajnának NATO-tagságot, de garantálnák a biztonságát és készek mindent megtenni, amely a NATO kötelessége lenne, ha Ukrajna tagja volna a szövetségnek. Egy effajta garancia-vállalást Zelenszkij megfelelő kompromisszumnak tart a NATO-csatlakozási célkitűzés feladásáért cserében - írta az MTI.

Hétfő esti videoüzenetében az ukrán elnök az ellenállás folytatására buzdította az ukrán városok lakóit.

Támadás a zsitormiri régió és herszoni tüntetők ellen

Az ukrán elnök kedden kora reggel a Telegramra feltöltött videójában embertelennek nevezte az orosz pilótákat. Azt mondta, "üresség van a szívük helyén" - tudósított a Telex.

Zelenszkij szerint az orosz csapatok kedden rakétákkal lőtték a zsitomiri régiót, az ukrán erők pedig ismét lelőttek egy orosz repülőgépet, most épp Harkivtól nem messze, Csuhujiv közelében.

Megerősítette, hogy Herszonban az orosz megszállók rálőttek "a békésen, fegyver nélkül utcára vonuló emberekre, akik a szabadságukért, a mi szabadságunkért" tüntettek.

Elmondta, hogy hétfőn beszélt a holland kormányfővel és a francia elnökkel is, velük a hamarosan megrendezendő G7-es, NATO- és EU-csúcstalálkozókról egyeztetett.

Egy tucatnyi ember inkább az atomerőműben maradt

Miután vasárnap felváltották a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető, három hete folyamatosan dolgozó, egyetlen műszaknyi személyzet első felét, kedden a műszak másik felét is felváltották - jelentette be az MTI híre szerint az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontja, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

A személyzet azóta folyamatosan ellátta feladatát, amióta az orosz erők elfoglalták a létesítményt. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot, amely szellemi és fizikai kimerültség miatt már nem tudta ellátni biztonságosan feladatát.

"Az ukrán felügyelet tájékoztatása szerint a műszaki személyzet fele vasárnap, a másik fele pedig hétfőn hagyta el a létesítményt, tizenhárom szakember kivételével, akik a maradás mellett döntöttek" - áll a NAÜ közleményében. Az ukrán őrök többsége, akik az orosz birtokbavétel idején a helyszínen voltak, szintén a maradás mellett döntöttek.

A távozó műszaki személyzetet a közeli Szlavutics városban dolgozó ukrán kollégáik váltották fel - idézi a NAÜ az ukrán felügyelet tájékoztatását. A bécsi ügynökség hozzátette - szintén az ukrán hatóságra hivatkozva - hogy megállapodás született a személyzet rotációjának megszervezéséről.

Több mint három héten át egyetlen műszaknyi személyzet működtette az ukrajnai létesítményeket, amelyek az 1986-ban a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszínéül szolgáló, mára már nem működő erőmű mellett helyezkedtek el.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már hetek óta szorgalmazta a folyamatos szolgálatban lévő személyzet leváltását, mert a rendkívüli nyomás alatt dolgozók kimerültsége egyre nagyobb veszélyt jelentet a létesítmény biztonságára.

Figyelmeztetés a mobilok frisstései miatt

A Sberbank azt ajánlotta az oroszoknak, hogy a készülékfertőzések növekvő kockázata miatt ideiglenesen hagyjanak fel a szoftverfrissítésekkel – írja az Izvesztyija alapján a hirado.hu. A hitelintézet szerint Oroszországban egyre több provokatív médiatartalom kerül a szabadon terjesztett szoftverekbe. Ezen túlmenően különböző tartalmak és rosszindulatú kódok beágyazhatók a szoftverfejlesztéshez használt, szabadon terjesztett könyvtárakba – fogalmaz a kormányhoz közel álló orosz napilap.

"Az ilyen szoftverek használata a személyi és vállalati számítógépek, valamint az informatikai infrastruktúra megfertőzéséhez vezethet. Ezért arra kérjük a felhasználókat, hogy most tartózkodjanak a szoftverfrissítésektől, a fejlesztőket pedig arra, hogy szigorúbban ellenőrizzék a külső forráskódok használatát" – közölte a Sberbank.

(A nyitóképen: A tüzérségi támadásban súlyosan megrongálódott lakásának ablakát méri egy nő Kijevben 2022. március 21-én.)