Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke egy észak-koreai rakétatüzérségi egység lőgyakorlatát felügyeli egy meg nem nevezett támaszponton 2019. május 9-én. Az állami média szerint különféle nagy hatótávolságú csapásmérő eszközöket vetettek be a gyakorlaton.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE

Újabb tesztet hajtott végre Észak-Korea

Észak-Korea kémműholdrendszerrel hajtott végre újabb "fontos" tesztet - jelentette a kommunista állam hírügynöksége, miután szombatra virradóra a térségbéli katonai hatóságok ballisztikus rakéta tesztindításáról számoltak be.

A KCNA szerint az Észak-Koreai Országos Űrkutatási Hivatal és a Nemzetvédelmi Tudományok Akadémiája együttműködésével végrehajtott indítás egy felderítő műhold kifejlesztésének része volt. A héten ez már második ilyen jellegű teszt volt.

A KCNA közölte, hogy a teszt során a hivatal meggyőződhetett a műhold adatforgalmi és vezérlő rendszere, valamint a földi irányítás megbízhatóságáról.

A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága szerint a legutóbbi rakétát a Phenjan mellett található szunani nemzetközi repülőtér környékéről lőtték ki, és mintegy 560 kilométer magasan repült 270 kilométer távolságra, majd a Japán-(Keleti-)tengerben csapódott.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megtiltotta Észak-Koreának, hogy ballisztikus rakétákkal kísérletezzen, de csak idén ez már a kilencedik hasonló kilövés volt.

ENSZ-szakértők február elején arról számoltak be, hogy Észak-Korea a BT határozatait megszegve folytatja nukleáris és ballisztikusrakéta-programjainak végrehajtását, egyebek között igyekszik növelni hasadóanyag-gyártási kapacitását.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×