Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek az Afrikai Unió (AU) tagállamainak vezetőivel tartott kétnapos csúcstalálkozóját követően Ursula von der Leyen hangsúlyozta: ahogy Afrika elindul a jövő felé vezető úton, az Európa Unió annál inkább Afrika partnerévé kíván válni.

Hangsúlyozta, a felek közös célja a villamosenergia-ellátás biztosítása a regionális villamosenergia-hálózatok bővítése révén, nagyobb internet-hozzáférés létesítése az Európát és Afrikát tenger alatt összekötő kábeleken, valamint Afrika régióiban földi kábeleken keresztül. A kezdeményezések stratégiai közlekedési folyosók kiépítését tűzik ki célul az egész afrikai kontinensen a mobilitás fokozása és a kontinentális ellátási láncok fejlesztése érdekében. Az oktatás középpontjában a műszaki szakképzés, valamint az ifjúság vállalkozói szellemének fokozása áll - közölte.

"Ezek a beruházások nagymértékben hozzájárulnak az afrikai szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásához" - fogalmazott.

Hangsúlyozta továbbá: a szorosabb partnerség az éghajlatváltozás elleni közös harc fokozását is jelenti, illetve - mint mondta - nem szabad megfeledkezni az egészségügyi rendszerek megerősítéséről sem. Az egészségügyben a hangsúly a koronavírus elleni oltóanyagok szállításán, a helyi vakcinagyártási kapacitások kiépítésén, valamint a lakosság beoltásán van. Kiemelte: az EU Afrika első számú partnere a járvány elleni küzdelemben. Célja, hogy a nyár végéig 450 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot osszon meg afrikai országokkal.

"Eljött az ideje, hogy közös elképzelésünket valóra váltsuk, hogy partnerségünket működőképessé tegyük" - tette hozzá von der Leyen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, a csúcstalálkozó új kezdetet jelent Európa és Afrika kapcsolataiban. "Megújított partnerségünk a kölcsönös tiszteleten és a közös értékek védelmében fog gyökerezni, hogy mindkét kontinens biztonságosabbá és virágzóbbá, igazságosabbá, stabilabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá váljon" - fogalmazott.

Emmanuel Macron, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke megerősítette az unió átfogó támogatását az afrikai kontinens számára, a programok között egészségügyi és oltóanyagellátási beruházások, infrastrukturális projektek, energiaellátást érintő beruházások és a fiatalok képzése is szerepel. A partnerségnek olyan helyzetbe kell hozniuk az afrikai államokat, hogy önállóan képesek legyenek kezelni a jövő fontosabb kihívásait - mondta. Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU továbbra is támogatja Afrikát a terrorizmus elleni küzdelemben, képzést és felszerelést biztosít.

Kérdésre válaszolva Macron közölte: Párizs az afrikai országokban, köztük a Maliban állomásozó hadseregének átszervezését jelentette be, és azt megfelelő módon fogja végrehajtani az ENSZ-misszió és a Maliban állomásozó valamennyi haderő biztonsága érdekében. Párizs egy pillanatra sem köt kompromisszumot katonáinak biztonságát illetően - hangsúlyozta.

Az orosz-ukrán határon kialakult konfliktussal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Macron a "megszaporodott orosz katonai cselekmények beszüntetésére" szólított fel az ukrán határ közelében és Kelet-Ukrajnában. Kijelentette: "az orosz katonai nyomás nem gyengül", a helyzet rendkívül aggasztó, több áldozatot követelt az elmúlt órákban is.

"Üdvözlöm Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit, de ha megbízható partnerek akarunk lenni, akkor mindig jó, ha a tettek összhangban vannak a kijelentésekkel" - fogalmazott Macron.

Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban a "kettős megközelítés" szükségességét hangsúlyozta, amely előtérbe helyezi a "diplomáciai megoldást", ugyanakkor az orosz katonai agresszió esetén szankciók előkészítését helyezi kilátásba.

"Az orosz katonai képességek határozott növekedését látjuk az ukrán határ közelében, és csapatösszevonást Fehéroroszországban, ezért nagyon komolyan kell vennünk a helyzetet. Ez a drámai valóság" - fogalmazott a német kancellár.