Az altábornagy úgy fogalmazott: "megbeszéltük, ki hogyan látja a helyzetet, és milyen feltételezése van a jövőt illetően". A Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte, hogy azért is szükség van a szövetségesek közötti folyamatos információcserére, hogy ezt követően a katonai elemzők segítségével a NATO és a nemzetek is fel tudjanak készülni a "lehetséges cselekvési változatokra".

A magyar katonai vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy 16 év óta először fogadta az amerikai vezérkari főnök a magyar hadsereg parancsnokát. Ruszin-Szendi Romulusz szerint ez a többi között "annak köszönhető, hogy a haderőfejlesztési programról Magyarországon nemcsak beszélünk, hanem tényekkel tudjuk igazolni a fejlesztéseket és a képességnöveléseket".

Maróth Gáspár, Magyarország védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosa szintén hétfőn tárgyalt Washington DC-ben Gregory M. Kausnerrel, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) beszerzésekért felelős miniszterhelyettesével.

A kormánybiztos a találkozó után azt mondta:

a koronavírus-járvány következtében kialakult chiphiány súlyosan érinti a hadiipart, azon belül is a GPS-alapú helymeghatározó eszközök gyártását,

"amely minden haditechnikai eszköz lelkét jelenti."

"Próbáltunk összerakni egy közös stratégiát, hogyan lehet iparfejlesztéssel ellensúlyozni a kínai függést a NATO szövetségi keretein belül" - fogalmazott Maróth Gáspár.

Az amerikai fél megköszönte Magyarország erőfeszítéseit a hadianyaggyárak fejlesztésével kapcsolatban, amelyek "meghatározó képességelemét fogják jelenteni a NATO-erőknek a teljes európai hadszíntéren."

"Komoly elismerést kaptunk a hadiipari fejlesztések terén elért eredményeink miatt" - tette hozzá Maróth Gáspár.