Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Facebook/Márki-Zay Péter

Nem fogadják erdélyi önkormányzati vezetők Márki-Zay Pétert

A 2004. december 5-ei népszavazás eredményét nem felejtik, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet Kelemen Hunorhoz irányították.

A 2004. december 5-ei népszavazás eredményére hivatkozva nem fogadják erdélyi önkormányzati vezetők Márki-Zay Pétert - derül ki a Székelyhon.ro portálra felkerült levélből, amelyet számos romániai magyar településvezető aláírt, és amelyet Márki-Zay Péter magyar ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek címeztek.

"Az erdélyi magyarok nem felejtenek" - fogalmaz a levél, amelynek nyolc RMDSZ-es aláírója van. "December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást" - fogalmaznak az írásban.

Az aláírók:

  • Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere
  • Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke
  • Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere
  • Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere
  • Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke
  • Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke
  • Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és
  • Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Szerintük az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, így ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt kell keresni.

Hangsúlyozzák, fontos és jó lépésnek tartják, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert el kell jönnie annak az időnek, amikor "a magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki".

A hódmezővásárhelyi polgármester csapatának egyik tagja - a portál cikke szerint - magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levelet.

2004. december 5-én a Magyarok Világszövetsége abban a kérdésben kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy

  • Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

A népszavazáson 37,5 százaléknyi választó jelent meg Magyarországon, 51,57 százalék voksolt igennel, amely az akkori népszavazási szabályok szerint azt jelentette, hogy a kezdeményezés elbukott.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×