eur:
411.21
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke online sajtótájékoztatót tart a Szövetségi Állandó Tanács ülése után Kolozsváron 2020. október 16-án. A Szövetségi Állandó Tanács a parlamenti jelöltlistákról döntött, amelyen az Erdélyi Magyar Szövetség két befutó helyet kaphat.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

RMDSZ-kampány indul: nagyon nagy a tétje a közelgő romániai népszámlálásnak

Kelemen Hunor pártelnök azt kéri, mindenki bátran vallja magát magyarnak, aki magyar.

A márciusban kezdődő népszámlálással kapcsolatos tájékoztatási kampányt indít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - jelentette be kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.

Az RMDSZ elnöke szerint a népszámlálás olyan közösségi ügy, amelyben mindenki tud segíteni. Hozzátette: hatékony és korrekt népszámlálást szeretnének, melynek során a magyar embereket korrektül számba veszik. Egyben arra kérte a magyarokat, hogy bátran vallják meg etnikai, vallási hovatartozásukat, anyanyelvüket. A most közölt adatok ugyanis a következő tíz évben többek között a nyelvi jogok biztosításának az alapját is képezik.

A politikus hozzátette:

az RMDSZ olyan önkénteseket is toboroz, akik segítenek a lakosságnak a népszámlálás első szakaszában, amelyben az online kérdőív személyes kitöltésére nyílik lehetőség.

Fontosnak nevezte, hogy minél több adat az önkitöltős időszakban kerüljön be a népszámlálási adatbázisba, ha ugyanis nincsenek közvetítők, nem csúszhatnak be hibák.

Horváth Anna ügyvezető alelnök, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője elmondta: a munkacsoport tavaly szeptemberi megalakulása óta megyei munkacsoportokat alakítottak. Az a céljuk, hogy minden olyan településen megszervezzék a segítségnyújtást, a tájékoztatást, ahol ötvennél több magyar ember él. A korábbi népszámlálás adatai szerint 1239 ilyen településről tudnak.

Horváth Anna hozzátette: a romániai magyarok harmadrésze él olyan településen, amelyet nem magyar elöljáró vezet, ezeken felértékelődik az egyházi, oktatási, civil partnerek szerepe, hiszen itt a népszámlálás második szakaszában lehet, hogy olyan számlálóbiztos kopog be, aki nem tud magyarul. A munkacsoport vezetője a 250-300 ezerre becsült, külföldön tartózkodó romániai magyar elérését tartotta nagy kihívásnak.

Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke elmondta:

március 14-én kezdődik, és két hónapig tart a népszámlálás önkitöltős szakasza.

Megjegyezte: a kérdőív magyarul is elérhető lesz, de meglehetősen bonyolult kérdésekre kell válaszolni, ezért arra számítanak, hogy a romániai magyaroknak csak mintegy 15 százaléka fogja tudni kitölteni a saját adatlapját. Arra biztatják azokat, akik ezt sikeresen megtették, hogy vállalják még valaki adatainak a bevezetését. Ha ezt mindenki megtenné, harminc százalékra lehetne emelni az önkitöltéses regisztrációt.

A szociológus ezt azért tartotta fontosnak, mert valószínűsítette, hogy a lakosság egy részét sem az önkitöltős szakaszban, sem a kérdezőbiztosok által nem sikerül elérni. Azoknak az embereknek az adatait, akik szerepelnek a különböző adminisztratív (adóhivatali, nyugdíj-, egészségbiztosítási vagy egyéb) adatbázisokban, a népszámlálás egy későbbi szakaszában adják hozzá az adatbázishoz. Az ebben a szakaszban gyűjtött adatok azonban már nem térnek ki a személyek nemzeti, vallási hovatartozására, anyanyelvére.

Barna Gergő elmondta: a népszámlálás során a 2021 december 1-i helyzetet kell rögzíteni. Akik azóta születtek, nem kerülnek be az adatbázisba, akik viszont azóta haltak meg, azoknak az adatlapját ki kell tölteni. Hozzátette: a külföldön tartózkodók közül - a módszertani utasítások szerint - azoknak az adatait kell rögzíteni, akik kevesebb mint egy évvel ezelőtt mentek el, illetve akik azt tervezik, hogy egy éven belül visszatérnek a szülőföldjükre.

A szociológus a kockázatok között említette, hogy lesznek olyanok, akik az előtt feladják a kérdőív kitöltését, mielőtt eljutnának a nemzetiségre, vallásra és anyanyelvre vonatkozó kérdésekig, és a kérdezőbiztos se keresi már őket. Azt is megjegyezte: a romániai társadalomban fokozott a bizalmatlanság a hatóságokkal szemben, ezért megtörténhet, hogy sokak adatait az adminisztratív adatbázisokból kell pótolni.

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor elmondta: ha a népszámlálás hatékonysága 90 százalék alá megy, és az adatok több mint tíz százalékát vezetik be más adminisztratív adatbázisokból, amelyek nem jelzik a nemzeti hovatartozást, akkor az sem kizárt, hogy a romániai magyarok száma a statisztikában egymillió alá esik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×