Szerdán ismét rekordszámú új fertőzöttet regisztráltak több uniós országban. Élen jár Franciaország, ahol több mint 332 ezer esetet jegyeztek fel, de helyi szinten rekord a közel 190 ezer olasz, a kevés híján 40 ezer portugál vagy a 24 ezer hollandiai új beteg is.

A tízmilliós Svédországban is csúcsnak számít egy nap alatt több, mint 17 ezer megbetegedés (itt egyébként múlt péntek és e hét hétfő között csaknem 43 ezer új fertőzöttet regisztráltak). Mindezt tetézi a svédek számára, hogy az idős uralkodó pár (XVI. Károly Gusztáv király 75 éves, Szilvia királyné 78) szintén covidos lett.

Horvátország is rekordként jelentette az ott észlelt 8578 új megbetegedést.

Az ünnepi időszak után láthatóan mindenütt meglóduló fertőződés - aminek motorja mostanra már mindenütt a dél-afrikai eredetű Omikron -

egy sor országban újabb szigorító intézkedések bevezetését váltotta ki a kormányok részéről.

A francia parlament éppen csütörtök hajnalra (három napos folyamatos vita és 700 módosító indítvány benyújtása után) fogadta el a kormány tervezetét, ami jelentős korlátozásokat vezet be a nem beoltottak körében: tizenkét év felett csak érvényes oltási igazolással lehet majd nyilvános helyeket felkeresni, vagy például távolsági tömegközlekedést igénybe venni. Az eddig elegendőnek minősített negatív teszteredmény a jövőben önagában kevés lesz.

Az intézkedést végül kétharmados többséggel fogadták el, de hátra van még a Szenátus jövő hétfői szavazása is, miközben a jobbközép köztársasági párt (LR) a francia alkotmánybírósághoz fordult annak elbírálására, vajon az intézkedés a megfelelő egyensúlyt képviseli-e a franciák egészségének védelme és az egyéni szabadságjogok biztosítása között.

Olaszországban azonnali hatállyal elrendelték az 50 évesnél idősebbek kötelező beoltását –

Európában pillanatnyilag ez számít a legszigorúbb hatályos intézkedésnek.

Ausztria már tavaly oltási kötelezettséget jelentett be valamennyi állampolgár számára, de ezt csak februárban készülnek hatályosítani. Görögország január 16-tól tette kötelezővé az idősek beoltását.

Az olasz döntést a kormány miniszterei egyhangúlag támogatták, dacára a Mario Draghi-vezette koalíció felettébb heterogén összetételének.

A Draghi-kormány már tavaly kötelezővé tette az oltást bizonyos foglalkozásoknál - így az oktatásban és az egészségügyi ellátásban -, és október óta valamennyi munkavállalónak kötelező negatív teszttel igazolnia védettségét.

Az olasz miniszterelnök a Reuters jelentése szerint azzal indokolta a radikális lépéseket, hogy azok „a kórházak működőképességének megőrzését, valamint az oktatás és az üzleti tevékenység folyamatos nyitva tartását szolgálják”.

Németországban az új kormány egészségügyi minisztere, Karl Lauterbach a személyek érintkezésében készül további korlátozásokat javasolni (a maximális létszám találkozásoknál már korábban tíz főben lett megszabva), Romániában pedig a kötelező utcai maszkviselés újbóli elrendelése van napirenden, várhatóan csak az orvosi maszkokat fogadják majd el.

Enyhítések

Mindezzel egy időben ugyanakkor sok ország más területeken igyekszik bizonyos enyhítéseket is bevezetni. Így

több helyen is csökkentik a fertőzöttek, vagy fertőzésgyanúsok kötelező karanténidejét.

Németországban az eddigi kéthetes penzumot egy hétre módosították, Csehországban hét napról ötre csökkentettek (ez január 11től lép életbe), és hasonló intézkedésekre került sor már országokban is.

A lépés mögött szakértők szerint egyrészt a fontos ágazatok működésének a fenntartási szándéka áll (Németországban például ennek jegyében még az említett 7 napos karantén is ötre csökken például orvosok, villanyszerelők esetében). Emellett mind több helyen szempont annak mind szélesebb megtapasztalása, hogy az omikron, jóllehet, minden korábbinál gyorsabban terjed, viszont az esetek többségében sokkal enyhébb lefolyású betegséget okoz.

Ez utóbbit egyébként egy szerdai nyilatkozatában maga az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO is elismerte, azzal, hogy a formális megerősítéséhez még további kutatási eredményekre van szükség.