Infostart.hu
eur:
373.8
usd:
340.79
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Radikális iszlamista tálib harcosok ülnek a földön az általuk elfoglalt nyugat-afganisztáni Faráh városban 2021. augusztus 11-én. A kabuli kormány ellen harcoló tálibok, akik megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik májusban megkezdték kivonulásukat Afganisztánból, Faráh elfoglalásával az utóbbi öt napban már a hetedik tartományi székhelyet kaparintották meg a 34-ből. A szélsőségesek kezén van már Sibargan, Zarandzs, Aibak, Kunduz, Talikan, Szári-Pul és most már Faráh is.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Asif Khan

Így nehezíti meg a járvány a válságzónákból való hiteles tájékozódást

A "fixerek" segítik terepen a tudósítók munkáját, a koronavírus azonban őket is extra nyomás alá helyezte.

Fordítás, tolmácsolás, szálláskeresés, utazások és találkozók szervezése a lehetséges forrásokkal: a fixerek nyújtotta segítség sokrétű és nélkülözhetetlen is egyben a külföldi újságírók számára. Johana Kotisova a Phys.orgban idézett friss kutatása szerint ugyanakkor sokszor alulbecsülik azt, amit ezek a helyi segítők és szabadúszó újságírók a nemzetközi sajtóért megtesznek.

"Az emberek nagy csodálattal tekintenek a haditudósítókra, de sokkal kevesebb figyelmet fordítanak az őket segítő helyiekre, pedig ők egyre fontosabb szerepet játszanak az újságírásban" – vélekedik Kotisova.

A büdzsék csökkenésével mind kevesebb csatorna, lap és weboldal fizet állandó tudósítót, ezzel párhuzamosan pedig a biztonság is csökken a legtöbb konfliktussal küzdő országban. Mindezek miatt a helyi újságírók és a fixerek segítsége egyre nagyobb jelentőségű a tudósítói munkában.

"A nagy médiavállalatok kiszervezik a munkát helyi újságíróknak, akiket alulfizetnek. A járvány idején sok újságírónak nem volt lehetősége utazni, ezért a helyi, szabadúszó kollégák információira kellett támaszkodni. Mindezek miatt sok fixer elkezdett tudósítani, de facto újságíróvá vált a kialakult helyzetben" – írja Kotisova tanulmányában. Véleménye szerint a pandémia csak súlyosbította azt a problémát, miszerint a nagy nemzetközi lapok potom pénzért dolgoztatnak helyieket, akiket megvédeni sem képesek.

Veszélyben lehetnek

Már a járvány előtt is sok helyi újságíró és fixer szembesült fenyegetésekkel a munkája miatt, és az is előfordult, hogy a nyugati újságíróknak nyújtott segítség miatt végeztek is velük.

Sokszor ugyanis őket hibáztatták a helyiek a nyugati újságírók érzéketlen vagy a helyi elvárásoknak nem megfelelő viselkedésért.

"Külföldi kollégáikkal ellentétben a helyi médiamunkások nem tudnak elmenekülni, repülővel hazamenni, mert otthon vannak. Nem mehetnek sehová. Ennek megrázó példája a jelenlegi afganisztáni helyzet, ahol a holland újságírókkal együttműködő tolmácsok és fixerek otthon ragadtak, és az életüket féltik" – fogalmaz Kotisova. Az érzelmi és mentális nyomás óriási, és gazdasági értelemben is érzékeny a helyzetük, hiszen nem alkalmazottai annak a lapnak, amely az általuk nyújtott információkat felhasználja.

Egy trend gyorsult fel

Kotisova szerint a járvány felgyorsította azt a folyamatot, amelyben a lapok egyre jobban rászorulnak a helyi segítőkre, ezzel párhuzamosan azonban jobban meg is kellene becsülniük őket anyagi és egyéb értelemben is.

Kotisova az Izraelben, Palesztinában és Ukrajnában a külföldi médiának dolgozó riporterek, producerek, fixerek és helyi újságírók közötti együttműködést, érzelmeket és hatalmi viszonyokat vizsgálja. A kutatás a fixerekkel, helyi producerekkel, szabadúszó újságírókkal és külföldi riporterekkel készített mélyinterjúkon alapul. Célja, hogy bővítse az ismereteket, és felhívja a figyelmet a médiamunkások bizonytalanságára, érzelmi munkájára, valamint hozzájáruljon az etikusabb globális újságíráshoz.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×