Infostart.hu
eur:
377.83
usd:
319.81
bux:
129348.25
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Olajkút a nyugat-texasi olajmezőkön 2020. április 7-én. Az olajár esése miatt a benzin ára is jelentős mértékben csökkent.
Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith

Így reagálnak a nagy olajcégek a klímakrízis idején a felelősségüket firtató felvetésekre

Csütörtökön az amerikai Kongresszusban volt jelenésük azzal kapcsolatban, hogy a cégek félrevezették-e a közvéleményt.

Nagy olajtársaságok vezetőit hallgatták meg csütörtökön az amerikai Kongresszusban azzal kapcsolatban, hogy a cégek félrevezették-e a közvéleményt a tevékenységük és a klímaváltozás közötti összefüggést illetően.

Darren Woods, az ExxonMobil, Gretchen Watkins, a Shell Oil, David Lawler, a BP America és Mike Wirth, a Chevron vezérigazgatója válaszolt a képviselőház ellenőrzési bizottsága tagjainak kérdéseire. A politikusok arról faggatták a menedzsereket, hogy korábban nem vezették-e félre a nyilvánosságot a cégük tevékenységével és az éghajlatváltozással kapcsolatban, illetve nem arra törekedtek-e, hogy szándékosan félrevezessék az embereket a globális felmelegedést illetően. Kérdéseket tettek fel továbbá a kereskedelmi minisztérium képviselőjének és az Amerikai Kőolaj Intézet képviselőjének is.

Carolyn Maloney, a bizottság demokrata párti elnöke a zárt ajtók mögött tartott meghallgatást követően közölte: kezdeményezik, hogy bíróság kötelezze az energetikai óriásvállalatokat arra, hogy bemutassák a témával kapcsolatos dokumentumokat, amelyekből kiderülhet például az, fizettek-e különböző "árnyékcsoportoknak", PR-cégeknek és közösségimédia-vállalatoknak azért, hogy dezinformációs kampányokat folytassanak. A bizottság várakozásai szerint a vizsgálódás az ügyben egy évig tart majd.

A hatórás videotelefonos meghallgatáson egészen az 1970-es évekig visszanyúltak, amikor az olajvállalatok figyelmen kívül hagyták arra vonatkozó saját kutatásaikat is, hogy vajon az olajkitermelés milyen környezeti kockázatokkal járhat. A meghallgatáson kitértek továbbá a jelenlegi, az energiavállalatok állítólagos zöld elkötelezettségét kidomborító reklámkampányokra is.

Ro Khanna, pennsylvaniai demokrata párti képviselő azt kifogásolta, hogy a szóban forgó cégek - bár maguk nem terjesztettek szándékosan félrevezető információkat - olyan csoportokat pénzelnek, amelyek tagadják a klímaváltozást, illetve lobbiznak a károsanyag-kibocsátás kezelése érdekében született javaslatok ellen.

Az ellenőrzési bizottság előtt az energiavállalatok vezetői azt hangoztatták: hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a világ tisztább energiaforrásokra tudjon áttérni. Igyekeztek jelentékteleníteni azt a tényt, hogy vállalataik korábban elutasították a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatásokat, és most arra hivatkoztak, hogy azóta változtak a nézeteik. Darren Woods, az ExxonMobil vezérigazgatója kiemelte, hogy az Exxon "megfelelően reagált" arra, ahogyan "a tudományos közösség nézetei alakultak" a klímaváltozást illetően. Hangsúlyozta emellett, hogy a kőolajra és a földgázra továbbra is szükség van az egyre növekvő globális energiaigények kielégítése végett.

A BP America és a Shell vezetői elmondták, az 1990-es években már felismerték azt, hogy az éghajlatváltozás problémát jelent, és a vállalatuk jelenleg arra törekszik, hogy üzleti modelljébe bevonjon minél több megújuló energiaforrást és csökkentse a károsanyag-kibocsátást.

Az ENSZ nyáron közzétett jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy azonnali és nagyléptékű cselekvésre van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudják a világ üvegházhatású gázainak kibocsátását. Ennek hiányában a globális átlaghőmérséklet húsz éven belül valószínűleg 1,5 Celsius-fokkal vagy még ennél is többel fog emelkedni. Szakértők szerint ha nem sikerül a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, akkor a szélsőséges időjárási események még gyakrabban fordulnak elő, a tengerszint még jobban megemelkedik, a sarkvidéki jég még inkább zsugorodik, és sok növény- és állatfaj nem tud majd alkalmazkodni a változásokhoz.

A bizottság szóvá tette, hogy az energetikai óriáscégek - a reklámkampányokban tett ígéreteik ellenére - valójában csak csekély mértékben támogatták a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzített kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítését.

James Comer, a bizottság vezető republikánus párti képviselője azt mondta, a meghallgatás mindössze "pártos színjáték", amellyel a Demokrata Párt csak a vezető hírekbe akar bekerülni. A bizottság republikánus tagjai szerint a meghallgatással elvonták a figyelmet a fontosabb problémákról. Állításuk szerint inkább "hálát kellene adni" az olajvállalatoknak azért, hogy évtizedek óta fűtést és világítást biztosítanak.

A The New York Times amerikai napilap tudósításában megjegyezte, hogy a demokrata pártiak abban reménykedtek, hogy a heves vitával meg tudják idézni azoknak az 1990-es évekbeli kongresszusi meghallgatásoknak a drámáját, amikor a törvényhozók a dohányvállalatok vezetőit igyekeztek megizzasztani kérdéseikkel. Akkor még a beidézett vállalatvezetők mindegyike kijelentette, hogy a dohányzás nem okoz függőséget.

Az olajcégek vezérigazgatói láthatóan tanultak azokból a meghallgatásokból, és hangoztatták aggodalmaikat a globális felmelegedéssel kapcsolatban, illetve kiemelték törekvéseiket a kibocsátáscsökkentésre. A The New York Times szerint jelentősége inkább annak volt, hogy mit nem voltak hajlandóak kimondani a vállalatvezetők: a bizottság elnökének kérdésére nem kötelezték el magukat amellett, hogy nem költenek többet pénzt arra, hogy gátolják a klímaváltozás kezelésére és a kibocsátáscsökkentésre tett erőfeszítéseket.

Címlapról ajánljuk
Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, az orosz katonai hírszerzés vezetőjének első helyettesére Moszkvában péntek reggel. Alekszejevet vádolják a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozás, illetve a Szergej Szkripal elleni merénylet megtervezésével is, de a Jevgenyij Prigozsin-féle Wagner-lázadás idején is fontos szerepet játszott. Abu Dzabiban csütörtökön véget ért az orosz, ukrán és amerikai részvétellel tartott béketárgyalások második köre. Áttörő eredményt most sem sikerült elérni, de megállapodtak 314 hadifogoly cseréjében, illetve a megbeszélések folytatásában. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint péntekre virradóra az ukránok több rakétával támadták a régió központját, Belgorod városát, ahol súlyos károk keletkeztek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×