eur:
411.21
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP elnöke attól tart, hogy az EU elveszíti a Nyugat-Balkánt

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának új és erős lendületre van szüksége, ehhez az uniós tagállamok vezetőinek fel kell számolniuk az integrációt késleltető akadályokat - jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt, szerdán közzétett levelében.

David Sassoli az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetőinek a szlovéniai Kranj melletti Brdo Kongresszusi Központban zajló csúcstalálkozója kapcsán hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdítására.

"Itt az ideje, hogy a késedelmet szenvedett uniós integráció haladását gátló akadályokat az EU-tagállamok és az értinett országok vezetői leküzdjék" - fogalmazott.

Bármilyen további késedelem azzal a kockázattal jár, hogy más hatalmak, akik befolyást akarnak szerezni a régióban, lépéselőnyhöz jutnak

- figyelmeztetett. Az Európai Parlament készen áll arra, hogy segítsen új lendületet adni az EU Nyugat-Balkánon tervezett bővítésének, az érintett országok reformfolyamatainak előrehaladásától és ambíciójától függően - közölte.

Az EP-elnök leszögezte: a bővítési folyamatnak továbbra is a csatlakozási kritériumok teljesítésén kell alapulnia. A nyugat-balkáni országoknak végre kell hajtaniuk a szükséges reformokat, és biztosítaniuk a sajtó és a véleménynyilvánítás demokráciában kulcsfontosságú szabadságát. El kell ismerniük a párbeszéd és a közös megoldásokra épülő jövő fontosságát, ahogy elengedhetetlen a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok folyamatos ápolása is. Az Európai Unió alapját jelentő értékeknek és elveknek továbbra is középpontban kell állniuk, csak ez biztosíthat előrehaladást az uniós csatlakozás felé vezető úton - mondta.

"Az integráció új lendülete csak pozitív hatással lehet a régióra, és hozzájárulhat a demokratikus átalakulásához és a jószomszédi kapcsolatok erősödéséhez. Egy békés, stabil és virágzó kontinens minden európai számára óriási előnyökkel jár" - tette hozzá az EP elnöke.

Az Európai Tanács 2019 októberében tartott csúcsértekezletén francia javaslatra megakadályozta a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával.

Az európai integráció érdekében Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia tagjelölt ország, esetükben az EU európai ügyekkel foglalkozó tanácsa tavaly márciusban jutott politikai megállapodásra arról, hogy a feltételek teljesítése mellett meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt.

Az Európai Bizottság tavaly a bővítési folyamat reformjáról szóló előterjesztést mutatott be azzal a céllal, hogy bizalmat teremtsen mindkét fél számára, valamint azért, hogy felgyorsítsa a csatlakozási folyamatokat és hiteles kilátásokat teremtsen az érintett országok számára.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×