eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Az al-Kaida és az Iszlám Állam újjáalakulásától tartanak

Az Egyesült Államok afganisztáni katonai kivonulása volt a téma egy képviselőházi bizottságban.

"Reális lehetőség van arra", hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezetek 2022 tavaszán "újjáalakulhatnak" Afganisztánban - jelentette ki Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán, az amerikai képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságában tartott meghallgatásán.

Milley szerint az afganisztáni terrorfenyegetettség jelenleg kisebb, mint 2001. szeptember 11-én volt, de - ahogy fogalmazott - "meg lehet teremteni a feltételeket az al-Kaida és az ISIS újjáalakulásához". "Reális lehetőség a nem túl távoli jövőben - 6, 12, 18, 24, 36 hónap alatt - az al-Kaida vagy az ISIS újjáalakítása" - tette hozzá a tábornok.

Lloyd Austin védelmi miniszter - akit szintén meghallgatott a bizottság - egyetértett Milley megjegyzéseivel. Úgy fogalmazott:

"egyértelműen fennáll a lehetősége, hogy ezek a csoportok újraépítik magukat",

miután az amerikai katonai erők elhagyták az országot. "A terrorista szervezetek most kormányzattal nem rendelkező területeket keresnek, ahol képezhetik és felszerelhetik magukat és megerősödhetnek. Nyilvánvalóan fennáll annak a lehetősége, hogy ez itt is megtörténhet" - tette hozzá a Pentagon vezetője.

Az Egyesült Államok katonai kivonulása Afganisztánból augusztus 31-én fejeződött be, miután több mint 124 ezer személyt - köztük 6 ezer amerikai állampolgárt - evakuáltak Kabulból. A jelenlegi hivatalos adatok szerint legalább száz amerikai állampolgár és ezer afgán segítő maradt Afganisztánban. Emiatt az Egyesült Államokban éles kritikák érték Joe Biden elnök kormányát.

A védelmi miniszter szerdán azt mondta: "külügyminisztériumi döntés" volt, hogy nem kezdték meg hamarabb a kimenekítést. Austin szerint a vezető amerikai tisztségviselőket arra figyelmeztette az Asraf Gáni államfő vezette afgán kormány, hogy ha túl gyors ütemben vonják ki a civileket az ázsiai országból, az a kormány összeomlását okozná. "Ezt meg akartuk akadályozni" - tette hozzá a tárcavezető.

Mike Rogers, Alabama állam republikánus képviselője, aki egyben a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának vezetője is, az afganisztáni kivonulást "rendkívüli katasztrófának", Bident pedig "téveszmésnek" nevezte. A képviselő az elnököt okolta a kudarcért, amelynek során az amerikai haderő 13 tagja életét vesztette. Rogers szerint Biden "félrevezette az amerikai népet", amikor megígérte, hogy a katonák Afganisztánban maradnak, amíg minden amerikai el nem hagyja az országot. "Ez nem rendkívüli siker volt, hanem rendkívüli katasztrófa. Ez úgy fog bekerülni a történelembe, mint az amerikai vezetés egyik legnagyobb kudarca" - fogalmazott.

Kedden Milley tábornok, szenátusi meghallgatása során arról számolt be, hogy azt tanácsolta Biden elnöknek, hagyjanak legalább 2500 katonát az ázsiai országban, hogy ezzel megakadályozzák a tálibok gyors hatalomátvételét. Biden azonban ezt a tanácsot figyelmen kívül hagyta.

A képviselőházi bizottság republikánus tagjai a szerdai meghallgatáson - Milley keddi nyilatkozatára hivatkozva - azt állították: az amerikai elnök nem mondott igazat egy múlt hónapban, az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban, amelyben letagadta, hogy a katonai tanácsadói arra kérték volna, maradjanak az amerikai csapatok Afganisztánban. "Senki nem mondta ezt nekem, ahogy emlékszem" - mondta akkor Biden.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×