Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Az al-Kaida és az Iszlám Állam újjáalakulásától tartanak

Az Egyesült Államok afganisztáni katonai kivonulása volt a téma egy képviselőházi bizottságban.

"Reális lehetőség van arra", hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezetek 2022 tavaszán "újjáalakulhatnak" Afganisztánban - jelentette ki Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán, az amerikai képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságában tartott meghallgatásán.

Milley szerint az afganisztáni terrorfenyegetettség jelenleg kisebb, mint 2001. szeptember 11-én volt, de - ahogy fogalmazott - "meg lehet teremteni a feltételeket az al-Kaida és az ISIS újjáalakulásához". "Reális lehetőség a nem túl távoli jövőben - 6, 12, 18, 24, 36 hónap alatt - az al-Kaida vagy az ISIS újjáalakítása" - tette hozzá a tábornok.

Lloyd Austin védelmi miniszter - akit szintén meghallgatott a bizottság - egyetértett Milley megjegyzéseivel. Úgy fogalmazott:

"egyértelműen fennáll a lehetősége, hogy ezek a csoportok újraépítik magukat",

miután az amerikai katonai erők elhagyták az országot. "A terrorista szervezetek most kormányzattal nem rendelkező területeket keresnek, ahol képezhetik és felszerelhetik magukat és megerősödhetnek. Nyilvánvalóan fennáll annak a lehetősége, hogy ez itt is megtörténhet" - tette hozzá a Pentagon vezetője.

Az Egyesült Államok katonai kivonulása Afganisztánból augusztus 31-én fejeződött be, miután több mint 124 ezer személyt - köztük 6 ezer amerikai állampolgárt - evakuáltak Kabulból. A jelenlegi hivatalos adatok szerint legalább száz amerikai állampolgár és ezer afgán segítő maradt Afganisztánban. Emiatt az Egyesült Államokban éles kritikák érték Joe Biden elnök kormányát.

A védelmi miniszter szerdán azt mondta: "külügyminisztériumi döntés" volt, hogy nem kezdték meg hamarabb a kimenekítést. Austin szerint a vezető amerikai tisztségviselőket arra figyelmeztette az Asraf Gáni államfő vezette afgán kormány, hogy ha túl gyors ütemben vonják ki a civileket az ázsiai országból, az a kormány összeomlását okozná. "Ezt meg akartuk akadályozni" - tette hozzá a tárcavezető.

Mike Rogers, Alabama állam republikánus képviselője, aki egyben a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának vezetője is, az afganisztáni kivonulást "rendkívüli katasztrófának", Bident pedig "téveszmésnek" nevezte. A képviselő az elnököt okolta a kudarcért, amelynek során az amerikai haderő 13 tagja életét vesztette. Rogers szerint Biden "félrevezette az amerikai népet", amikor megígérte, hogy a katonák Afganisztánban maradnak, amíg minden amerikai el nem hagyja az országot. "Ez nem rendkívüli siker volt, hanem rendkívüli katasztrófa. Ez úgy fog bekerülni a történelembe, mint az amerikai vezetés egyik legnagyobb kudarca" - fogalmazott.

Kedden Milley tábornok, szenátusi meghallgatása során arról számolt be, hogy azt tanácsolta Biden elnöknek, hagyjanak legalább 2500 katonát az ázsiai országban, hogy ezzel megakadályozzák a tálibok gyors hatalomátvételét. Biden azonban ezt a tanácsot figyelmen kívül hagyta.

A képviselőházi bizottság republikánus tagjai a szerdai meghallgatáson - Milley keddi nyilatkozatára hivatkozva - azt állították: az amerikai elnök nem mondott igazat egy múlt hónapban, az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban, amelyben letagadta, hogy a katonai tanácsadói arra kérték volna, maradjanak az amerikai csapatok Afganisztánban. "Senki nem mondta ezt nekem, ahogy emlékszem" - mondta akkor Biden.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Amíg idehaza nagyon erős pozitív hangulat uralkodott szerdán és a BUX mellett három blue chip is új történelmi csúcsra emelkedett, addig Amerikában tovább folytatódott a technológiai részvények esése. Ezúttal az AMD teljesített kifejezetten gyengén, miután a vállalat által vártnál óvatosabb előrejelzések hatására 17 százalékot zuhant az árfolyam. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×