eur:
407.97
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Az al-Kaida és az Iszlám Állam újjáalakulásától tartanak

Az Egyesült Államok afganisztáni katonai kivonulása volt a téma egy képviselőházi bizottságban.

"Reális lehetőség van arra", hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezetek 2022 tavaszán "újjáalakulhatnak" Afganisztánban - jelentette ki Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán, az amerikai képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságában tartott meghallgatásán.

Milley szerint az afganisztáni terrorfenyegetettség jelenleg kisebb, mint 2001. szeptember 11-én volt, de - ahogy fogalmazott - "meg lehet teremteni a feltételeket az al-Kaida és az ISIS újjáalakulásához". "Reális lehetőség a nem túl távoli jövőben - 6, 12, 18, 24, 36 hónap alatt - az al-Kaida vagy az ISIS újjáalakítása" - tette hozzá a tábornok.

Lloyd Austin védelmi miniszter - akit szintén meghallgatott a bizottság - egyetértett Milley megjegyzéseivel. Úgy fogalmazott:

"egyértelműen fennáll a lehetősége, hogy ezek a csoportok újraépítik magukat",

miután az amerikai katonai erők elhagyták az országot. "A terrorista szervezetek most kormányzattal nem rendelkező területeket keresnek, ahol képezhetik és felszerelhetik magukat és megerősödhetnek. Nyilvánvalóan fennáll annak a lehetősége, hogy ez itt is megtörténhet" - tette hozzá a Pentagon vezetője.

Az Egyesült Államok katonai kivonulása Afganisztánból augusztus 31-én fejeződött be, miután több mint 124 ezer személyt - köztük 6 ezer amerikai állampolgárt - evakuáltak Kabulból. A jelenlegi hivatalos adatok szerint legalább száz amerikai állampolgár és ezer afgán segítő maradt Afganisztánban. Emiatt az Egyesült Államokban éles kritikák érték Joe Biden elnök kormányát.

A védelmi miniszter szerdán azt mondta: "külügyminisztériumi döntés" volt, hogy nem kezdték meg hamarabb a kimenekítést. Austin szerint a vezető amerikai tisztségviselőket arra figyelmeztette az Asraf Gáni államfő vezette afgán kormány, hogy ha túl gyors ütemben vonják ki a civileket az ázsiai országból, az a kormány összeomlását okozná. "Ezt meg akartuk akadályozni" - tette hozzá a tárcavezető.

Mike Rogers, Alabama állam republikánus képviselője, aki egyben a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának vezetője is, az afganisztáni kivonulást "rendkívüli katasztrófának", Bident pedig "téveszmésnek" nevezte. A képviselő az elnököt okolta a kudarcért, amelynek során az amerikai haderő 13 tagja életét vesztette. Rogers szerint Biden "félrevezette az amerikai népet", amikor megígérte, hogy a katonák Afganisztánban maradnak, amíg minden amerikai el nem hagyja az országot. "Ez nem rendkívüli siker volt, hanem rendkívüli katasztrófa. Ez úgy fog bekerülni a történelembe, mint az amerikai vezetés egyik legnagyobb kudarca" - fogalmazott.

Kedden Milley tábornok, szenátusi meghallgatása során arról számolt be, hogy azt tanácsolta Biden elnöknek, hagyjanak legalább 2500 katonát az ázsiai országban, hogy ezzel megakadályozzák a tálibok gyors hatalomátvételét. Biden azonban ezt a tanácsot figyelmen kívül hagyta.

A képviselőházi bizottság republikánus tagjai a szerdai meghallgatáson - Milley keddi nyilatkozatára hivatkozva - azt állították: az amerikai elnök nem mondott igazat egy múlt hónapban, az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban, amelyben letagadta, hogy a katonai tanácsadói arra kérték volna, maradjanak az amerikai csapatok Afganisztánban. "Senki nem mondta ezt nekem, ahogy emlékszem" - mondta akkor Biden.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×