eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Az al-Kaida és az Iszlám Állam újjáalakulásától tartanak

Az Egyesült Államok afganisztáni katonai kivonulása volt a téma egy képviselőházi bizottságban.

"Reális lehetőség van arra", hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezetek 2022 tavaszán "újjáalakulhatnak" Afganisztánban - jelentette ki Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán, az amerikai képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságában tartott meghallgatásán.

Milley szerint az afganisztáni terrorfenyegetettség jelenleg kisebb, mint 2001. szeptember 11-én volt, de - ahogy fogalmazott - "meg lehet teremteni a feltételeket az al-Kaida és az ISIS újjáalakulásához". "Reális lehetőség a nem túl távoli jövőben - 6, 12, 18, 24, 36 hónap alatt - az al-Kaida vagy az ISIS újjáalakítása" - tette hozzá a tábornok.

Lloyd Austin védelmi miniszter - akit szintén meghallgatott a bizottság - egyetértett Milley megjegyzéseivel. Úgy fogalmazott:

"egyértelműen fennáll a lehetősége, hogy ezek a csoportok újraépítik magukat",

miután az amerikai katonai erők elhagyták az országot. "A terrorista szervezetek most kormányzattal nem rendelkező területeket keresnek, ahol képezhetik és felszerelhetik magukat és megerősödhetnek. Nyilvánvalóan fennáll annak a lehetősége, hogy ez itt is megtörténhet" - tette hozzá a Pentagon vezetője.

Az Egyesült Államok katonai kivonulása Afganisztánból augusztus 31-én fejeződött be, miután több mint 124 ezer személyt - köztük 6 ezer amerikai állampolgárt - evakuáltak Kabulból. A jelenlegi hivatalos adatok szerint legalább száz amerikai állampolgár és ezer afgán segítő maradt Afganisztánban. Emiatt az Egyesült Államokban éles kritikák érték Joe Biden elnök kormányát.

A védelmi miniszter szerdán azt mondta: "külügyminisztériumi döntés" volt, hogy nem kezdték meg hamarabb a kimenekítést. Austin szerint a vezető amerikai tisztségviselőket arra figyelmeztette az Asraf Gáni államfő vezette afgán kormány, hogy ha túl gyors ütemben vonják ki a civileket az ázsiai országból, az a kormány összeomlását okozná. "Ezt meg akartuk akadályozni" - tette hozzá a tárcavezető.

Mike Rogers, Alabama állam republikánus képviselője, aki egyben a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának vezetője is, az afganisztáni kivonulást "rendkívüli katasztrófának", Bident pedig "téveszmésnek" nevezte. A képviselő az elnököt okolta a kudarcért, amelynek során az amerikai haderő 13 tagja életét vesztette. Rogers szerint Biden "félrevezette az amerikai népet", amikor megígérte, hogy a katonák Afganisztánban maradnak, amíg minden amerikai el nem hagyja az országot. "Ez nem rendkívüli siker volt, hanem rendkívüli katasztrófa. Ez úgy fog bekerülni a történelembe, mint az amerikai vezetés egyik legnagyobb kudarca" - fogalmazott.

Kedden Milley tábornok, szenátusi meghallgatása során arról számolt be, hogy azt tanácsolta Biden elnöknek, hagyjanak legalább 2500 katonát az ázsiai országban, hogy ezzel megakadályozzák a tálibok gyors hatalomátvételét. Biden azonban ezt a tanácsot figyelmen kívül hagyta.

A képviselőházi bizottság republikánus tagjai a szerdai meghallgatáson - Milley keddi nyilatkozatára hivatkozva - azt állították: az amerikai elnök nem mondott igazat egy múlt hónapban, az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban, amelyben letagadta, hogy a katonai tanácsadói arra kérték volna, maradjanak az amerikai csapatok Afganisztánban. "Senki nem mondta ezt nekem, ahogy emlékszem" - mondta akkor Biden.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×