eur:
393.1
usd:
363.24
bux:
0
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 18-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Gulyás Gergely: az ilyen helyzetben nem hátra, hanem előre kell lépni

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sieci lengyel konzervatív hetilapnak adott terjedelmes interjút.

Brüsszel szorongatni akarja Közép-Európát, de a hurok körülötte is feszül, ezért komolyan át kell gondolnia térségünkhöz való viszonyát – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sieci lengyel konzervatív hetilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban.

Gulyás Gergely rámutatott: az európai uniós szervek főként Lengyelországot és Magyarországot támadják, de az utóbbi időben Szlovéniát és Ausztriát is.

„A brüsszeli tisztviselők problémája, hogy nem képesek tolerálni a másságot” – mondta el, hozzáfűzve: ebben az értelemben Brüsszel ma „az illiberalizmus fővárosa”.

Az Európai Bizottság „elméletileg a szerződések őre”, a gyakorlatban viszont „korábban nem tapasztalt mértéket ér el a beavatkozás Magyarország belügyeibe” – mondta Gulyás Gergely, aki szerint Brüsszel nem veszi tudomásul, hogy „Európának ez a része más, mint a nyugati országok”, és „inkább kockáztatja az egész Európai Unió stabilitását, minthogy rugalmas legyen”.

Úgy vélte: a „még a legkisebb véleménykülönbséget sem elviselni képes Brüsszel a számunkra a Szovjetunió idejéből ismert elvet vallja, miszerint a jog a politika szolgálóleánya”.

A közép-európai tagállamoknak folyósított uniós forrásokról szólva Gulyás Gergely kiemelte: ez nem adomány, az euróövezetben és az uniós piacon Németország annyit keres, hogy az uniós alapok ahhoz képest csekély összegűek. „Korábban megnyitottuk piacainkat, bár tőke szempontjából nagyon gyengék voltunk, és a Nyugat ezt kihasználta” – jelentette ki, idézve Günther Oettinger volt uniós biztost, aki megmondta:

minden keletre küldött euróból 70 cent visszamegy nyugatra.

A miniszter szerint nincs semmi alapja annak, hogy az alapokat erkölcsi gesztusként kezeljék, történelmi kategóriákban nézve pedig nem tartozunk igazán semmivel, éppen ellenkezőleg.

A magyar gyermekvédelmi törvény témájában Gulyás egyetértett az interjút készítő Jacek Karnowski szerkesztő felvetésével, hogy ez a migrációs témánál is nagyobb haragot váltott ki Brüsszelben, mivel egy „igazi tabut” érint.

„Európában nagyon sok csoportot, kisebbséget védenek, egyetlen kivétellel: az évszázadok óta itt élő nemzetek kivételével”

– fűzte hozzá a miniszter.

Emellett Brüsszelt jelentősen befolyásolják az LMBT-témákat erőltető, „csak ezzel foglalkozó és ebből élő” civil szervezetek, amelyek a magánélet világába tartozó kérdésből próbálnak divatot teremteni. „Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a gyermekek védelme az állam feladata. A felnőttek élete már az ő dolguk” – tette hozzá.

Arra válaszolva, hogy a gyermekvédelmi törvényen nem kellene-e enyhíteni a rossz nyugat-európai fogadtatás miatt, Gulyás Gergely kijelentette: a politikában a legnagyobb hiba az, ha engedünk a nyomásnak, miközben tudjuk, hogy igazunk van. Az ilyen helyzetben nem hátra, hanem előre kell lépni, ezért az említett kérdésekben népszavazás lesz Magyarországon – emlékeztetett.

A magyar családtámogatási politika folytatásáról elmondta: ezen a területen a legfontosabb tényezők a következetesség, a stabilitás és a kiszámíthatóság. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a Fidesz maradjon kormányon. „Ennek eredményeként a kiterjedt családtámogatási rendszert a polgárok komolyan veszik, mint valami biztosat, amit nem fognak holnap visszavonni. Adókedvezményeket, pénzügyi támogatást és lakásvásárlási segítséget biztosítunk” – szögezte le.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának

Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának

Az elmúlt napokban történelmi csúcsra ugrott Magyarország nettó áramexportja Ukrajna felé, mert az orosz támadások miatt kiesett ukrán energiatermelést óriásira pörgetett importból kénytelenek fedezni, és közben a nyári melegben felfutott az ukrán villamosenergia igény is. Mindez júniusban azt eredményezte, hogy az Ukrajnával szomszédos országok közül messze Magyarország exportálta a legtöbb áramot keleti szomszédunkba; és ez a hőségben várhatóan még hetekig így marad. Még a felpörgetett uniós áramimport sem elég azonban ahhoz Ukrajnában, hogy meg lehessen úszni a naponta sok órás áramszüneteket, amelyet országszerte éreznek az emberek. A szorult helyzetbe került ukránokon jórészt azért tudunk segíteni, mert az összekapcsolt európai árampiac részei vagyunk, és mindez kapóra jön például a magyarországi naperőmű tulajdonosok egy kis részének is, akik a nagykereskedelmi piacon értékesítik a villamos energiát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×