A Kanári-szigetek nyugati részén lévő La Palma szigetén utoljára közel 50 éve volt vulkáni működés – hívja föl a figyelmet Harangi Szabolcs. geológus-vulkanológus. Akkor a sziget déli csücskében épült fel egy vulkáni kúp (Teneguia). Azóta többször volt földrengésraj, ami utalt arra, hogy időszakonként magma nyomul a sziget alá, de ezeket nem követte vulkánkitörés. Egy hete, szeptember 11-én, szombaton, egy újabb földrengésraj kezdődött, de ez más volt mint a korábbiak. A földmozgások sekélyebb mélységből pattantak ki, 9–13 kilométer mélyen és a földfelszín is emelkedni kezdett.

Az elmúlt napokban számos aggódó kérdés érkezett: közeleg a médiában sok helyen hangot kapó, pusztító „megaszökőár”?

Az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, mint fogalmaz, az aggodlalmakat nem győzték kollégáikkal elosztani. A jó 20 évvel ezelőtt felvetett katasztrofális esemény valószínűsége rettentően kicsi, talán annyi, mint egy aszteroida becsapódásnak. Másrészt, több tudományos vizsgálat mutatott rá, hogy egy lejtőbeszakadás nem egyszerre történik és mozgat meg több száz köbkilométer mennyiségű kőzetanyagot, hanem szakaszosan és így ez nem vált ki több tíz méter magas hullámokat verő, az egész Atlanti-óceánon végigsöprő szökőárat. Továbbá, arra is rámutattak, hogy egy ilyen lejtőcsuszamlásnak várhatóan lesznek előjelei, repedések, hasadékok felnyílásával. Az ördög falrafestésével kevesebb figyelem jutott magára a várható vulkánkitörésre. A vulkanológusok figyelmeztettek, a Cumbre Vieja bármely területén elindulhat vulkánkitörés, ami várhatóan a közeli területet veszélyeztetheti.

A földrengésraj pénteken némileg enyhült, azonban szombat délutántól felerősödött, vasárnap délelőtt pedig már

több mint 500 regisztrált földmozgás történt, közte egy 4,2 magnitúdójú is.

A földfelszín felboltozódása meghaladta már a 15 centimétert, ez nagyon gyorsnak számít. Ami még inkább figyelmet keltő volt, az a földrengések hipocentrumainak (kipattanási helyeinek) egyre sekélyebb mélységbe vándorlása. Ezek pedig La Palma nyugati része, a széles Taburiente kaldera belső tere alatt koncentrálódtak. Nem sokkal később, helyi idő szerint 15 óra 10 perckor pedig világossá is vált, a magma megtalálta az utat felfelé és pontosan ott tört ki, ahol a földrengések epicentrumai voltak.

A föld Los Llanos és El Paraiso között az LP-2 számú út közelében nyílt fel, lávaszökőkút és vulkáni hamu tört ki. Rövidesen egyre több, összesen nyolc kitörési központ nyílt meg egy hasadék mentén.

A lávaszökőkút 300-400 méter magasra spriccelte a bazaltos lávafoszlányokat és e mellett gyors folyású láva is megindult nyugati irányba.

A lávafolyam átvágta az LP-2 utat és az elszórt házakkal teli lejtőn indult a partvidék felé. A helyi vulkanológusok és a hatóságok összefogásával gyorsan elkészült egy veszélykezelési terv és megindult a lakosság kitelepítése.

Két órán belül már több mint 1400 lakost evakuáltak, áldozatokról, sérülésekről nem érkezett jelentés. Közben a lávafolyam több házat körbefogott, tűzre kapott. A kitörés nem lanyhult, este 9 óráig

a kitelepítettek száma meghaladta az ötezret El Paso, Tazacorte, Los Llanos térségében.

Mi várható? Milyen veszélyekkel jár?

Az 50 évvel ezelőtti Teneguía kitörés 1971. október 26-tól november 18-ig tartott, azt megelőzően 1949-ben szintén bő egy hónapig zajlott a vulkáni működés. A szakemberek erre számítanak most is, azaz legvalószínűbb a néhány hetes időtartam, de kivételes esetben akár egy évig is eltarthat – magyarázza Harangi Szabolcs.

A kitörés helye lakott terület közelében van és a lejtős terület miatt a láva gyorsan mozoghat a partvidék felé, ami lakóházakat pusztíthat el. Meg kell jegyezni, hogy ebben az évben ez már a harmadik ilyen esemény, a guatemalai Pacaya és a kongói Nyiragongo kitörés után, amikor a láva házakat rombol le. További veszélyforrás a légkörbe kerülő vulkáni hamuanyag, ami légzési problémákat okoz a kitörés közelében, valamint a felszínre kerülő gázok, elsősorban a kén-dioxid, kis mennyiségben szén-dioxid, ami vulkáni szmogot okoz a területen. Ezért is kiemelten fontos az a tevékenység, amit a helyi vulkanológusok végeznek, kezdetektől monitorozva a vulkáni működés folyamatát.

Ez a valós veszély most, nem a hatalmas lejtőcsuszamlás okozta megaszökőár!

A geológus-vulkanológus hozzáteszi: a kitörés folyamatát folyamatosan nyomon követik, mint ahogy az első földrengések kipattanása óta teszik a Tűzhányó blog Facebook-csoportjában.