eur:
415.34
usd:
398.7
bux:
80282.31
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az EU bizonyos feltételekkel kész a kapcsolattartásra a tálibokkal

Az új afgán kormánynak lehetővé kell tennie a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását, tiszteletben tartva az európai uniós eljárásokat és feltételeket - mondta az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Az Európai Unió bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a kapcsolattartásra az Afganisztánt uralmuk alá hajtó, iszlamista tálibokkal - közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

"Az afgán lakosság támogatása érdekében fel kell vennünk a kapcsolatot az új kormánnyal" - mondta Josep Borrell a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagállamok informális külügyminiszteri tanácskozásának második napján.

A főképviselő egyfajta "operatív kapcsolattartásról" beszélt, ami önmagában nem jelentené a tálib kormány hivatalos elismerését, és kiemelte, hogy ennek mértéke az új vezetés magatartásától függene.

Hangsúlyozta, hogy a táliboknak nem szabad ismét menedéket nyújtaniuk terrorszervezetek számára Afganisztánban, ahogy azt előző, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején tették. Emellett tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, különösen a nők jogait, a jogállamiságot, a sajtószabadságot, illetve más csoportokat is be kell vonniuk az átmeneti kormányba. Végül pedig lehetővé kell tenniük a külföldi állampolgárok, valamint azon helyiek távozását, akik erre jogosultak.

Borrell kijelentette továbbá, hogy az új afgán kormánynak lehetővé kell tennie a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását, tiszteletben tartva az európai uniós eljárásokat és feltételeket.

"Fokozni fogjuk a humanitárius támogatást, de erről a hozzáférés biztosításától függően fogunk dönteni" - húzta alá.

A radikálisok több mint két héttel a főváros, Kabul elfoglalását követően még nem jelentették be a dél-ázsiai ország új kormányát. A szervezet mérsékelt képet próbál magáról sugározni jelenleg, a vezetők azt hangoztatják, hogy nem fognak visszatérni a korábbi brutális hatalomgyakorlási módszereikhez, sokan azonban nem hisznek ezeknek az ígéreteknek.

Az ENSZ szerint Afganisztán humanitárius katasztrófával néz szembe a konfliktus, a szárazság és a koronavírus-járvány miatti válság közepette. Mintegy 18 millióan már most is humanitárius segítségnyújtásra szorulnak, ez nagyjából a lakosság fele.

Heiko Maas német külügyminiszter arról számolt be, hogy a táliboktól függ a befagyasztott fejlesztési támogatások feloldása. "Számos mérsékelt nyilatkozatot hallottunk az utóbbi napokban, de nem a szavaik, hanem a tetteik alapján fogjuk megítélni őket" - szögezte le.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

"A fő kérdés az, hogy demokratikus országok lesznek-e a meghatározói a jövő világrendjének, vagy az autoriter rendszerek. Nagyon sokan azt gondolják, hogy az autoriter rendszerek lesznek, mert azt látjuk, hogy az autoriter rendszerek jobban megértik egymást" – vélte Tálas Péter, a Nemzet Kiszolgálati Egyetem John Lukács Intézet egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában egy új tanulmánykötet kapcsán. Beszélt a világrendváltozás okozta kilátásokról és arról is, hogy az ukrajnai háború tétje, hogy a világban az érdekszféra politika vagy a befolyási övezet politika lesz-e az uralkodó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.07. kedd, 18:00
Aczél Petra
kommunikációs szakértő, a MOME rektorhelyettes
Elfogyott a lendület a tőzsdéken, nincs erő a piacban

Elfogyott a lendület a tőzsdéken, nincs erő a piacban

Többnyire pozitív tartományban zárták a hétfői kereskedést az amerikai tőzsdék, a technológiai részvények vezetésével. A befektetők azt a médiajelentést értékelték, amely szerint Donald Trump vámterve talán nem lesz olyan szélsőséges, mint attól tartottak. Trump később egy Truth Social posztban vitatta a jelentést. Ezt követően az ázsiai tőzsdéken vegyes mozgásokat láttunk, míg Európában inkább esés látható, mérsékelt elmozdulások mellett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×