Infostart.hu
eur:
382.01
usd:
325.12
bux:
125197.21
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Hszi Csin-ping kínai elnök koncertre érkezik a brazíliavárosi külügyminisztériumban a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport 11. csúcstalálkozójának első napján, 2019. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin

Összeült az orosz és a kínai elnök

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping az afganisztáni koordináció ügyében tanácskozott.

Az Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség, a kínai központi televízióra hivatkozva.

Hszi a beszámoló szerint leszögezte, hogy az afgán hatóságoknak el kell határolódniuk az összes terrorszervezettől. A kínai fél jelezte, hogy Afganisztán kérdésében kész felélénkíteni a párbeszédet Oroszországgal és más országokkal, amibe Putyin beleegyezett.

A Kreml sajtószolgálata szerint a felek "a hagyományos baráti, bizalmas" légkörben megtartott megbeszélés során kifejezték készségüket az Afganisztán területéről kiinduló terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseik fokozására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy az országban mielőbb megteremtsék a békét, és megakadályozzák a környező régiók destabilizálódását, a Sanghaji Együttműködési Szervezet potenciáljának maximális igénybe vételével.

Putyin és Hszi emellett megállapodott a kétoldalú külügyi kapcsolatok és koordináció felélénkítésében. A két elnök kitért arra, hogy idén lesz a 20. évfordulója az orosz-kínai jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának.

Megelégedettségüknek adtak hangot a stratégiai partnerség fejlődésével kapcsolatban és kifejezték szándékukat az együttműködés elmélyítésére. Megengedhetetlennek nevezték a második világháború történetének meghamisítására irányuló kísérleteket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában újságíróknak kijelentette, hogy Afganisztánban nagyon erős a terrorfenyegetés az Iszlám Állam terrorszervezet jelenléte miatt. Kifejezte aggodalmát a nyugati országok állampolgárainak kimenekítése, illetve a gyorsan közeledő augusztus 31-i határidő miatt, hozzátéve, hogy Moszkva figyelemmel követi az eseményeket.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, négy katonai szállítógépe szállt fel Kabulból, hogy fedélzetén több mint ötszáz orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik, üzbég és ukrán állampolgárt menekítsen ki Afganisztánból. Az evakuáltak ellátására az Oroszországba visszaindult gépek fedélzetén katonaorvosok és ápolók, valamint orvosi felszerelés, gyógyszer, víz és élelmiszer is volt.

Gulam Mohammad Dzsalal, az Oroszországi Afgán Diaszpóraközpont vezetője az Interfaxnak kijelentette, hogy a kabuli orosz nagykövetség mintegy ezer embernek - afgán származású orosz állampolgároknak, orosz egyetemek hallgatóinak, valamint lakhatási és munkavállalási engedéllyel rendelkező személyeknek - engedélyezte a beutazást.

Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnika külföldi eladására szakosodott Roszoboronekszport vállalat vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy több mint száz Mi-17-es helikopter kerülhetett a tálibok kezére. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek a gépek szakszerű karbantartás és javítás nélkül rövid időn belül üzemképtelenné válnak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Dán kormányfő az EU-csúcson: Grönland ügyében nyitottak vagyunk az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcson csütörtökön késő este.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugrottak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódott az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×