eur:
413.65
usd:
396.75
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Tálib fegyveresek őrködnek egy kabuli ellenőrző ponton 2021. augusztus 22-én. A brit védelmi minisztérium közleménye szerint a kabuli repülőtér közelében kialakult tolongásban hét ember életét vesztette. Az afgán főváros repülőterére ezrek próbálnak bejutni, hogy elmeneküljenek, mert a tálib iszlamisták átvették a hatalmat az országban.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

Augusztus 31-ig tart a tálibok türelme, aztán számolni kell a „következményekkel”

Egyelőre az új kormány megalakításával is várnak a fegyveres lázadók.

Afganisztánban mindaddig nem jelentik be az új kormány megalakítását a hatalmat átvevő szélsőséges tálibok, amíg amerikai katonák tartózkodnak az országban – jelentette hétfőn az AFP francia hírügynökség az iszlamista mozgalomhoz közeli két forrásra hivatkozva.

„Az a döntés született, hogy mindaddig nem jelentik be az új kormány megalakulását, ameddig egyetlen amerikai katona is jelen van Afganisztánban” – mondta az egyik forrás a hírügynökségnek. Az információt megerősítette egy másik forrás is.

Az AFP ezzel kapcsolatban megjegyezte: a tálibok hétfőn visszautasították Joe Biden amerikai elnök hétvégi felvetését, amely szerint lehetséges, hogy amerikai katonák maradjanak még néhány napot az augusztus 31-i határidőn túl, befejezendő az evakuálási folyamatot.

„A válasz nem”, ellenkező esetben „következményekkel kell számolni”

– mondta Szuhail Sahín tálib szóvivő a Sky News brit televíziós csatornának nyilatkozva. A Fehér Ház vasárnapi tájékoztatása szerint mintegy 30 ezer embert menekített ki augusztus 14. óta Afganisztánból az Egyesült Államok, amely további mintegy 15 ezer amerikai, illetve mintegy 50-60 ezer afgán menekültet tervez kimenekíteni.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter ezzel szemben hétfőn újságíróknak úgy nyilatkozott: Franciaország is szükségesnek tartja az augusztus 31-re kitűzött határidő meghosszabbítását azoknak a kimenekítése érdekében, akiknek veszélyben van az életük a tálib hatalomátvételt követően. A tárcavezető újságírók társaságában az egyesült arab emírségekbeli al-Dzafra légi támaszpontra látogatott, a francia légierő ugyanis légihidat hozott létre a bázis és Kabul között.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket.

A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

Az iráni olaj-, gáz- és petrolkémiai termékek exportőreinek szakszervezete hétfőn közölte, hogy Irán újraindította az Afganisztánba irányuló olajexportját a tálibok kérésére. Afganisztánban az olaj tonnánkénti ára a múlt héten elérte a 900 dollárt (több mint 268 ezer forintot), miközben számos kétségbeesett afgán állampolgár menekült el otthonából a tálibok megtorlásától és szigorú iszlám törvénykezésüktől (saría) tartva. Az áremelkedés elleni fellépés jegyében a radikális szunnita muszlim tálibok arra kérték a síita muszlim Iránt, hogy tartsa nyitva a határokat a kereskedők előtt. Hamíd Hoszeini, a szakszervezet vezető testületének tagja elmondta: Irán néhány napja indította újra Afganisztánba irányuló olajexportját, miután a tálibok 70 százalékkal csökkentették az iráni olajimportra kivetett vámtarifákat.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×