eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Védőöltözetet viselő köztisztasági dolgozók indulnak, hogy lakóépületeket fertőtlenítsenek a koronavírus-járvány idején Bukarestben 2020. május 22-én, a háttérben egy kerékpáros. A bukaresti önkormányzat ettől a naptól kezdve hét nagy kiterjedésű sétálóövezetet alakított ki a belvárosban, hogy legyen hol sétálniuk a járványügyi korlátozások miatt egyéb szabadidős tevékenységek híján maradt bukarestieknek.     Romania loosened a number of lockdown measures imposed two months ago to limit the spread of the COVID-19 infections, but kept social distancing and to wear a face mask while indoors on or public transport.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Romániában a kormány az egyház segítségét kéri az oltásreklámhoz

Az ortodox egyház azonban vonakodik nyíltan állást foglalni a kérdésben. A lakosság beoltottsága közben az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Dan Barna miniszterelnök-helyettes a napokban személyes megbeszélést folytatott Dániel pátriárkával, a Román Ortodox Egyház fejével, hogy megnyerje a papság aktív támogatását az oltással szembeni ellenállás eloszlatására.

Az esetről beszámoló brüsszeli Politico emlékeztetett, hogy jelenleg Romániában a lakosságnak csak 25 százaléka teljesen beoltott, ami az egyik legrosszabb arány az Unióban (az abszolút sereghajtó Bulgária), és

szinte teljesen leapadt az érdeklődés az oltási időpontkérésre.

Különösen vidéken jelentős az oltások kerülése, esetleg nyílt megkérdőjelezése. A Politico ennek kapcsán idézte Barnát, aki hangoztatta, hogy elfogadhatatlan, hogy amikor igazi válság dúl, akkor a védekezés egyetlen hatékony eszközéről a népesség egy része továbbra is azt vallja, hogy az oltások mindenféle káros anyagot, meg chipeket tartalmaznak, „meg hasonló ostobaságokat hisznek”.

Az Eurofound májusi felmérése szerint Romániában az oltással szemben szkeptikusok aránya elérte az 59 százalékot, és az utóbbi hónapokban

a szérumfelvétel olyan elenyésző volt, hogy a kormány eladott 2,17 millió adagot a vakcinakészletéből

(1 millió dózist Írországnak, 1,17 millió adagot Dániának), és oltóállomásokat zártak be. Egyszerűen nem volt rájuk igény.

Lapjelentések szerint ugyan nem ritka, hogy a helyi közösségekben az egyház egyes helyi képviselői is erősítik szkepticizmust, esetleg még konspirációs elméleteket is támogatnak, ennek ellenére Bukarestben úgy látják, hogy még mindig hamarabb célt érhetnek, ha megnyerik legalább a papok egy részének aktív támogatását, mintha lemondanak róluk.

A Politico ennek kapcsán idézte Claudin Crăciun bukaresti politológus és tanár véleményét, aki szerint

semmilyen szervezetnek, vagy intézménynek nincs olyan kiépített jelenléte vidéken, mint az egyháznak.

Cserébe az emberek beléje vetett bizalma leköröz minden más társadalmi szereplőt.

Barna találkozójáról a Patriarchával egyelőre nem sok információ került ki. Szakértők szerint a román egyház feje eddig maga sem vette fel az oltást, jóllehet, hetvenéves lévén maga is a veszélyeztetett korosztályhoz tartozik. Általában is kerülte idáig, hogy a témáról nyilatkozzon, (pedig, teszik hozzá megfigyelők, papságának több tagja is a járvány áldozata lett).

Igazából, egyesek szerint, az sem feltétlen jelentene garanciát a papság mozgósítására, ha a Patriarcha pozitívan nyilatkozna az oltásról, lévén a román egyházban a papoknak igen nagy függetlenséget a döntésszabadságot biztosítanak.

Úgy tudni, a román kormány több tagja – köztük éppen Barna is – azt szeretné, ha a papság elfogadóan beszélne olyan lehetséges kormányzati intézkedésekről, mint például, hogy

oltási igazolás felmutatásától tegyék függővé bizonyos nyilvános helyek és szolgáltatások elérhetőségét.

Az is az elképzelések között van, hogy esetleg Romániában is oltásra köteleznék az egészségügyben dolgozókat.

Ez azonban már bonyolultabb kérdés, lévén az oltási igazolások előnybe részesítésének lehetőségét sokan - például maga a román államfő, Klaus Iohannis is - nyíltan helytelenítik. Mint egy szerdai nyilatkozatában Iohannis fogalmazott: „A járványt nem azzal tudjuk legyőzni, ha az emberek között diszkriminálunk”.

Az óriási arányú szkepszis kialakulásának egyik oka egyes vélemények szerint az, hogy

Románia volt az egyetlen EU-ország, ahol az oltások megkezdésekor nem alakítottak ki csoport-prioritásokat

(mint másutt, ahol például korcsoport, vagy foglalkozás szerint egyes társadalmi csoportokat előre vettek, másoknak meg várni kellett). A várakozás ugyanis szakértők szerint növeli az adott termék vonzerejét, egy idő után még a kezdetben vonakodók szemében is.

Romániban bárkinek azonnal elérhető volt a szer, ami azt jelentette, hogy akinek elsőre elfogadható volt, az felvette, a többieknek viszont nem kellet „kivárnia”, amíg az ő csoportja is sorra kerül, hanem egyszerűen hátat fordított az egész műveletnek. É aztán benne is ragadtak a kerülés vagy tagadás szerepébe.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×