eur:
397.24
usd:
357.75
bux:
74085.56
2024. október 1. kedd Malvin
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b2), Eduard Heger szlovák (jobbról, j3), Mateusz Morawiecki lengyel (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (háttal) megbeszélésükön a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek és a szlovén kormányfő csúcsértekezlete előtt a ljubljanai magyar nagykövetségén 2021. július 9-én. Szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3).
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: három dolog kell a gazdaság újraindításához

Magyarország támogatni fogja a szlovén uniós elnökséget - közölte a kormányfő.

Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ljubljanában, a visegrádi csoportot (V4) alkotó országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia), valamint Szlovénia kormányfői szintű találkozóját követő sajtótájékoztatón.

A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet.

A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása.

Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése.

Orbán Viktor hangsúlyozta: beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell. Hozzátette: biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat.

Kiemelte: szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük.

"Magyarország a következő hónapokban mindent meg fog tenni, támogatni fogja a szlovén elnökséget, hogy az sikeres legyen" - jelentette ki.

Jelenleg Magyarország a V4 csoport soros elnöke.

Orbán Viktor hangoztatta: a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság. A pandémia idején ezek az országok példásan segítették egymást - szögezte le.

Szerencse, hogy ilyen nehéz 6 hónapban éppen Szlovénia adja az uniós elnökséget. Janez Jansa miniszterelnök már másodszor irányítja az elnökséget, és "miután az antikommunista klubhoz tartozik, történelmi horizontja is van az európai uniós kérdések megítéléséhez" - fogalmazott Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik pedig a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb.

"Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet" - emelte ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra - hangoztatta.

Úgy vélekedett, hogy a szlovén EU-elnökségnek ezeket a kérdéseket az unió működésének középpontjába kell állítania.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Uniónak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint a pandémia, az újraindítás, a migráció. Úgy vélte, hogy az Európai Parlament például nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, "jogállamisági dzsihádot" folytat. "Mi fontosnak tartjuk a rule-of-law (jogállamiság) kérdését, de az EP rule-of-law dzsihádot csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet" - fogalmazott. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni - emelte ki.

A miniszterelnök egy másik kérdés kapcsán arra is rámutatott, hogy

új európai helyzetben vagyunk.

A kétezres évek közepén voltak az újonnan csatlakozók és a régi országok. Ma már más a helyzet: van, ahol magas az államadósság, alacsony a gazdasági növekedés, és a rengeteg migráns destabilizálja a biztonsági helyzetet, illetve vannak, amelyek ellenőrzés alatt tartják az államadósságot, gyorsan növekednek, és megvédték magukat a migránsoktól, ezért stabilak. Közép-Európa is az utóbbi kategóriába tartozik - mondta.

Hangsúlyozta: Janez Jansának óriási feladata, hogy Európa e két, nagyon különböző részét összefogja. Szlovéniának mindazonáltal jó esélye van a különböző utakon haladó két rész egységesítésére, már csak azért is, mert a legnyugatibb közép-európai ország.

Az Európai Parlament jogállamisági fellépése viszont a kormányfő szerint az egység ellen hat.

Jansa: válaszokat kell találni a kihívásokra

Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal, és gyakran koordinálják prioritásaikat - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő a visegrádi csoport és Szlovénia kormányfői pénteki csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón Ljubljanában.

"Örülök neki, hogy ezt megtehetjük, főleg, hogy Szlovéniának további felelőssége van az Európai Unó Tanácsának elnöksége élén" - mondta, hozzátéve: az Európai Unió számos kihívás előtt áll, amelyre meg kell találnia a válaszokat.

Örömének adott hangot, hogy vendégül láthatja a visegrádi országok miniszterelnökeit, egyben megköszönte azt a támogatást, amelyet Szlovéniának nyújtottak a világjárvány alatt.

Amíg az Európai Unió nem tudta a segítséget megszervezni, ezek az országok védőfelszereléssel és oltóanyaggal támogatták Szlovéniát - mondta.

Címlapról ajánljuk
Kövér László Orbán Balázsról, a Tisza Pártról és a jegybankelnök megválasztásáról

Kövér László Orbán Balázsról, a Tisza Pártról és a jegybankelnök megválasztásáról

Aki államtitkári pozíciót tölt be, az ne kezdjen el értelmiségi módon viselkedni és okoskodni, mert hibát követ el, vagy ha nem is követ el hibát, de megkeresik benne azt a lehetőséget, hogy ellene fordítsák azt, amit mondott – mondta Kövér László, az Országgyűlés és a Fidesz országos választmányának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a költségvetés elfogadásának várható időpontjáról, a leendő jegybank elnök személyéről, az amerikai elnökválasztásról és az Európai Unió és Magyarország jövőbeni kapcsolatáról is.

"Libanon az ország történetének egyik legveszélyesebb szakaszába ért"

Heves összecsapások folynak az izraeli hadsereg egyik hadosztálya és a Hezbollah között Dél-Libanonban, miután Izrael kedd hajnalban a határt átlépve "korlátozott hadműveletet" indított a síita milícia infrastruktúrájának felszámolására, hogy ne támadhassa az észak-izraeli településeket - közölte az izraeli hadsereg (IDF).
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.01. kedd, 18:00
Csató Gábor
az Országos Mentőszolgálat főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×