Trócsányi László az InfoRádiónak nyilatkozva emlékeztetett, mintegy 20 évvel ezelőtt egyszer már sor került egy vitára az Európai Unió jövőjéről. Az akkor optimista Európában a kormányzatok a csatlakozási tárgyalások lezárását követően, de még a bővítést megelőzően egy alkotmányos szerződést fogadtak el, ami végül megbukott. Most hasonló címmel tartanak konferenciát Európa jövőjéről, azonban már egészen más légkörben – tette hozzá a korábbi igazságügyi tárcavezető.

„A 20 évvel ezelőtti optimizmus helyett most sokkal inkább egy bizonytalanságot tükröz a helyzet.” Elég csak a brexitre gondolni, ami különféle „földrengésszerű” hatásokkal volt a kontinensre, vagy a korábbi gazdasági- illetve a jelenlegi migrációs válságra, netán most a pandémiára – sorolta az EP-képviselő.

A felsoroltakon túl Trócsányi László úgy véli, hogy

a 27 uniós tagállam egysége töredezőben van.

Ennek okaként említette, hogy az Európai Parlament – amelynek ő is a tagja – a válság leküzdésének kulcsát abban látja, ha európai szinten létrejön egy többletjogosítványokkal rendelkező, centralizált szervezet. Mindez magában hordozná az EP hatáskörének lényeges bővülését, és úgymond valódi parlamentté válását, törvénykezdeményezési vagy jogszabályalkotási kezdeményezésének jogosítványával. Mindemellett nagyobb politikai befolyással akar rendelkezni, tehát a centralizálás irányába menne – ismételte meg.

Az egykori tárcavezető hozzátette: Európa egységének és az integrációnak a szükségességét a magyar miniszterelnök sem cáfolja, csak „mi azt mondjuk, hogy a tagállamok akaratán múlik, hogy hogyan és miképpen dolgozzunk együtt”. Vannak területek, ahol nagyon hasznosnak ítélik az együttműködést, azonban

nem tartják szükségesnek, hogy az EU nemzeti hatáskörbe tartozó ügyekre is rátegye a kezét,

gondolva itt az oktatásra, a kultúrára vagy akár a pénzügyi-fiskális politikára.

Ezzel szemben az EP célkitűzése az, hogy egy egyre szorosabb unió mentén (ever closer Union) egyre több hatáskört vonjon magához. „És mi ezzel vagyunk szemben, azt gondolva, hogy az európai építkezésnek a szubszidiaritásra kell épülnie, és az EU-nak csak azokkal a kérdésekkel kellene foglalkoznia, ahol szemmel láthatóan jó eredményeket tud elérni” – fogalmazott Trócsányi László. Megjegyezte, hogy a közel 500 milliós Európai Unió jelenleg nagyon sokszínű, amit nem lehet homogenizálni, hiszen például egy skandináv államban egészen másképp gondolkodnak akár a pénzügyi kérdésekről, mint mondjuk egy latin országban. Nyugat-Európa történelme a kolonizációval egész más, mint például Kelet-Európáé - hangsúlyozta a politikus.

Az Európa jövőjéről szóló konferenciára visszakanyarodva Trócsányi László kiemelte: egyetért azzal, hogy bizonyos kérdésekben jövő tavaszra tisztán kell látni, amihez a viták vezethetnek el. Ilyen például szerinte az EU külső határok védelme vagy az uniós bővítés kérdése. Ám ha a viták ideológiai alapon fognak zajlani, akkor soha nem lesz egyetértés. Mint mondta, ő pragmatikusan szeret tárgyalni, megvizsgálva a konkrét kérdéseket.

„Ha ideológiát viszünk ebbe, akkor szerint kudarcra van ítélve a konferencia”

– nyomatékosította.