eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Putyin elmondta, mit vár a szerdai csúcstól

Az orosz elnök a kiberbiztonságot az egyik legfontosabb megtárgyalandó kérdésnek nevezte.

A személyes kapcsolatok helyreállítása és párbeszéd beindítása végett van szükség a Joe Biden amerikai elnökkel szerdán megtartandó genfi csúcstalálkozóra - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televízió Moszkva.Kreml.Putyin című vasárnapi magazinműsorában sugárzott interjújában.

Putyin egyetértett azzal a Washingtonban is kifejtett állásponttal, miszerint számos kérdés kölcsönös érdeklődésre tart számot. Ezek között a hadászati stabilitás és a regionális konfliktusok témáját, a környezetvédelem és az ökológia kérdéseit, valamint a gazdasági együttműködést nevezte meg.

"Vannak olyan kérdések, amelyekben valóban hatékonyan tudunk együttműködni" - hangsúlyozta az orosz elnök.

"Ha a mostani találkozó után munkamechanizmusokat hozunk majd létre ezeken a területeken, az szerintem már jó lenne. Elmondhatnánk, hogy a találkozó nem volt hiábavaló"

- hangoztatta.

"Helyre kell állítanunk a személyes kapcsolatainkat, viszonyunkat, közvetlen párbeszédet kell kialakítanunk, és ténylegesen működő kölcsönhatás-mechanizmusokat kell létrehoznunk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken" - tette hozzá.

Az orosz vezető a kiberbiztonságot az egyik legfontosabb megtárgyalandó kérdésnek nevezte, rámutatva, hogy hackerek fontos rendszereket tudnak lekapcsolni, amelynek "nagyon súlyos következményei lehetnek". Közölte, hogy Moszkva kész kiberbűnözőket kiszolgáltatni az Egyesült Államoknak, ha ugyanerre az amerikai fél is hajlandó lesz Oroszország viszonylatában. Úgy vélekedett, hogy az erre vonatkozó kölcsönös kötelezettséget szerződésben kellene rögzíteni.

Putyin ugyanakkor óvott attól, hogy valaki túlzott jelentőséget tulajdonítson az amerikai részről hallható negatív retorika visszafogásának. Rámutatott, hogy az ilyesmi bevett gyakorlat csúcstalálkozók előtt, "profi megközelítés" az amerikaiak részéről, s a maga részéről Moszkva is hasonlóképpen jár el.

A "professzionalizmus megnyilvánulásaként" méltatta, hogy a Biden-kormányzat első külpolitikai lépéseként meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályát. Azt mondta, hogy Moszkva egyetlen olyan lépést sem tett, amely a biztonság területén rontaná a kétoldalú kapcsolatokat.

"Itt van Lengyelország és Románia - rakétavédelmi rendszerek települnek ott, és csapásmérő eszközöket lehet oda helyezni. Mi pedig kivontuk a katonai bázisunkat Kubából. Mi nem tesszük (ugyan)ezt, a partnereink pedig ezzel vannak elfoglalva" - nyilatkozta Putyin.

Ezzel az orosz elnök arra a Washingtonnal szemben többször megfogalmazott moszkvai vádra utalt, hogy a Lengyelországba és Romániába telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerek kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. Putyin kifejezte reményét, hogy a genfi csúcs megteremti a feltételeit az ilyen problémák megbeszélésének.

Kifejtette, hogy mindkét fél érdekelt az üzleti együttműködésben, és az amerikai cégek szeretnének is Oroszországban tevékenykedni, de "a fülüknél fogva" rángatják ki őket az orosz piacról, emiatt átengedik helyüket a konkurenciának.

Az interjúból az orosz média szerdán közölt már részleteket, amelyekből egyebek között kiderült, hogy Putyin "a vörös vonal átlépésének" tekintené Ukrajna felvételét a NATO-ba, mert az Oroszországgal szomszédos országba telepítendő rakéták 7-10 perc alatt elérhetnék Moszkvát. Az orosz vezető emellett azt mondta, hogy a náci Németország eszméire emlékezteti őt az az ukrán törvénytervezet, amely őshonos és nem őshonos népekre osztja fel Ukrajna lakosságát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×