Van egy "kis baj" a csernobili atomerőművel, illetve azzal, ami megmaradt belőle az 1986-os katasztrófa után: az acélszarkofág alatti reaktortér összeolvadt anyagában megnőtt a neutronok száma.

"Nincs sugárzásveszély, de ez egy olyan új probléma, amivel foglalkozni kell" - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, aki felidézte: a tragédia 35. évfordulóján az ukrán fél online konferenciát szervezett, és az egyik beszámoló arról szólt, hogy milyen mérési ellenőrzések állnak rendelkezésre a szarkofágon belül.

Mint a szakértő rámutat, a '86-os balesetet követő egy éven belül építettek egy betonszarkofágot, amelyet azonban meglehetősen mostoha körülmények között kellett megvalósítani, nagy sugárzású térben, sok esetben rögtönözve, ráadásul úgy, hogy tudták, nem szabad hermetikusan tervezni a szarkofágot, épp a hőfelszabadulás jelentette veszély miatt. Ezért aztán a szarkofág rendesen el is használódott.

"Ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, kellett építeni egy új szarkofágot, amelyet nemzetközi összefogással valósítottak meg. Ez már egy sokkal modernebb szerkezet, nem betonlapokból áll, hanem egy hatalmas, feszített acélszerkezet, amely ráadásul már hermetikus is, arra való, hogy a későbbiekben a megsérült 4. blokkot a telephelyen le lehessen bontani, a sérült üzemanyagot el lehessen távolítani" - folytatta.

Ámde a korábbi szarkofágba befolyt - például - az esővíz, ezzel függhetnek össze azok a folyamatok, amelyekről az ukrán konferencián szó volt.

"A 35 évvel ezelőtti robbanáskor a magas hőmérséklet miatt

az atomreaktorban található anyagok részben megolvadtak, részben odébbfolytak, és mintegy 170 tonnányi, uránt is tartalmazó szerkezet több emeletet megtéve áthelyeződött a reaktorépületen belül.

Ennek az anyagnak fontos volt megállapítani a helyét, és azt, hogy történik-e benne valami" - ecsetelte Aszódi Attila.

Az összeolvadt anyag állapotát évek óta műszeresen mérik, most pedig arról számoltak be, hogy az egyik zónatartalomban neutronok lassú - négy év alatt kétszeres - gyarapodását tapasztalták.

"Ez arra utal, hogy valamilyen folyamat zajlik a rendszerben, amelyben úgy tűnik, a kiszáradás után megváltozott az anyagösszetétel. Nincs közvetlen veszély, de a változás figyelmet érdemel."

Hogy mit lehet tenni majd a megfigyelések után, arról azt mondta, felmerülhet a "neutronelnyeletés" lehetősége, így "nem kezd reaktorként viselkedni" a most zárt rendszer.

Az ukrán tudósok beszámolójához nem tartozott cselekvési ütemterv, mindenesetre a nemzetközi figyelem felébredt a vizsgálatok eredményei iránt, a Science magazin is foglalkozott vele.

"A sugárzási kibocsátás nem nőtt meg" - jelentette ki az egyik ukrán tudóssal folytatott levelezésére hivatkozva Aszódi Attila.

A teljes interjút alább meghallgathatják.