Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Egy vírusban a brit és a dél-afrikai mutációk - Ausztriában is

Felső-Ausztriában első alkalommal mutatták ki a koronavírus brit-dél-afrikai variánsát - közölte az osztrák tartomány válságstábja kedden.

Az APA osztrák hírügynökség szerint egészen pontosan a brit B.1.1.7 jelű mutáció egy olyan változatáról van szó, amely a dél-afrikai változat jegyeit is magán viseli.

Az Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AGES) szerint az első esetet Linzben észlelték. Az érintett személy három hete fertőződött meg, nem jelentkeztek nála tünetek és időközben meggyógyult. Az APA megjegyezte, hogy ennek a vírustörzsnek az elterjedése miatt rendeltek el korábban utazási korlátozásokat az osztrák hatóságok Tirolra vonatkozóan.

Az AGES szerint a húsvéti héten Felső-Ausztriában elvégzett PCR-tesztek 93,1 százalékában a koronavírus mutációit mutatták ki. Jelenleg kilenc megerősített és tizenegy feltételezett fertőzöttet tartanak nyílván, akik a koronavírus dél-afrikai variánsát kapták el.

A nap folyamán az osztrák hatóságok meghosszabbították, illetve kiterjesztették a Tirol tartományra vonatkozó tesztkötelezettséget. A döntés értelmében Észak- és Kelet-Tirolból is csak negatív koronavírus-teszteredmény birtokában engedélyezik a kiutazást a koronavírus brit variánsának újabb mutációja elterjedése miatt. Kelet-Tirolban jelenleg 198 ember szervezetében mutatták ki a vírusvariánst. Elmar Rizzoli, a tiroli válságstáb vezetője szerint a vírusvariánsok elterjedése mutatja a helyzet komolyságát Tirolban, különösen a tartomány keleti részén és azt, hogy gyorsan meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket.

A korlátozás egyelőre április 24-ig lesz életben.

Ausztriában a járvány kitörése óta 581 263 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 9748-an haltak meg a kórban.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×