Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: facebook.com/podpredseda.vlady

Szakértő: a szlovák változással még távolabb kerülhet egymástól Pozsony és Budapest

A kormánykoalíción belüli törésvonalakban és a pártok közötti csatározásokban látja a szlovák kormányválság okait az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő. Szarka László szerint az új pozsonyi kabinet EU-párti lesz.

A szlovák államfő kedden fogadta el Igor Matovic távozását a kormányfői posztról, utódjául kinevezve az eddigi pénzügyminiszter Eduard Hegert. A két politikus tulajdonképpen helyet cserélt, a korábbi miniszterelnök lett ugyanis a pénzügyi tárca vezetője.

"A történtek talán leglátványosabb oka a vakcinabeszerzés volt, mögötte azonban a négypárti kormánykoalíció belső törésvonalai állnak" - vélekedett az InfoRádióban Szarka László történész.

Úgy vélekedett,

Igor Matovic a liberálisok ellenében tette le voksát az orosz Szputnyik V vakcina mellett,

ráadásul a beszerzésében a magyar külgazdasági és külügyminiszter is segédkezett neki.

A koalíciós partnerek közötti feszültségben közvetetten egy másik ügyben is megjelent Szijjártó Péter.

"Komáromi látogatása kapcsán kiéleződött a döntés előtt álló, kettős állampolgárságról szóló szlovák törvénymódosítás ügye."

A szakértő szerint ellentmondásos volt Igor Matovic magyarpolitikája az elmúlt egy évben.

"Egyik nap látványos gesztus Trianon századik évfordulóján, másik nap pedig heves támadás minden, autonómiagondolatot felvető magyar kisebbségivel szemben. Ez jellemezte az elmúlt egy évet,

és sokan nagyon pesszimistán állnak az elé, hogy ugyanabban a kormányban két kulcspozícióban Igor Matovic pénzügyminiszterként, liberális ellenfele, Richard Sulík pedig gazdasági miniszterként egy kabineten belül kell, hogy megoldják a válságkezelést. Valószínű, hogy a konfliktusok a kabineten belül a hatalmas, minősített kormánytöbbség ellenére is folytatódni fognak" - ecsetelte.

Szarka László elmondta még, az új kormányfő atlantista és uniópárti, így valószínűleg több kérdésben nem egyezik majd Pozsony és Budapest álláspontja. Igaz, tavaly év végén Csehország mellett Szlovákia sem támogatta az uniós lengyel-magyar vétót az újjáépítési csomaggal összefüggésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×