A gyerekkora határozta meg, hogy a tudományt választotta Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke, a koronavírus-vakcináknál használt új technológia egyik kifejlesztője az Európai Parlament nőnapi szemináriumán, ahol arról volt szó, miért uralják még mindig a férfiak a tudományos pályát.

"Nagyon jó tanáraim voltak általános iskolában, felébresztették bennem a kíváncsiságot, és a szüleim is fenntartották ezt. Így lehet elérni, hogy tudósok legyenek a lányok" - hangsúlyozta a kutató.

Az Unesco adatai szerint a világ kutatóinak csak harmada nő, és kevesen vannak közülük vezető pozícióban. Magyarországon a női kutatók aránya 30,5 százalék, ami a világátlag alatt van.

Karikó Katalin szerint ezek az átlagok sokat javulhatnának, ha a nők a gyerekvállalás után sem esnének ki a tudományos pályáról. "Nagyon fontos lenne, hogy a kutatónők kapjanak a terhesség idején és a szülés után is támogatást, például hogy legyen segítségük a gyermekellátásban vagy az idős családtagok gondozásában, hiszen ez is rájuk hárul. Én a gyermekemet négy hónaposan adtam bölcsődébe, és volt egy jó rendszer, mert gyerekorvosok is rendelkezésre álltak. Folyamatosan támogattak, ez sokat segít abban, hogy az ember kitartson a munkája mellett."

Karikó Katalin arról is beszélt, hogy Magyarországon középszerű állás volt, úgy érezte, többre képes, ezért számos európai nagyvárosban keresett állást, ám végül az Egyesült Államokban kapott lehetőséget. Az új környezet és az új kihívások megváltoztatták a személyiségét, elszántabbá tették, de a férje is mindvégig támogatta, ami nagyon sokat jelentett – hangsúlyozta a kutató.

A nőnapi webinárium itt visszanézhető, Karikó Katalin 9:56:20-tól beszél.

"Fontos, hogy legyenek olyan női példaképek, mint Karikó Katalin" – ezt már a nemek közti egyenlőség előmozdításáért dolgozó bizottság jelentéstevője mondta. Susana Solís Pérez arról is beszélt, tagállami szinten kell segítséget nyújtani ahhoz, hogy a nők családalapítás után is helyt tudjanak állni a munkában.

"Fontos, hogy népszerűsítsük az otthoni munkavégzést. Ahhoz, hogy a nők meg tudják teremteni az egyensúlyt a család és a munka között, rugalmas időbeosztásra van szükség. Ezt megfelelő intézkedésekkel kell segíteni nemzeti szinten" - mondta.

Evelyn Regner, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a fizetések terén is intézkedésekre van szükség, hiszen egy nő ugyanolyan munkáért még mindig 14 százalékkal kevesebb bért kap, mint egy férfi. A képviselő arra is kitért: a járvány alatt drámaian nőtt a nők elleni és a családon belüli erőszak, de több tagállam, köztük Magyarország, továbbra sem ratifikálta az ez ellen fellépő Isztambuli Egyezményt. Így az Európai Parlament az Európai Bíróság döntésére vár azzal kapcsolatban, hogy az EU jóváhagyhatja-e az egyezményt úgy, hogy azt nem fogadta el valamennyi tagállam.