Nincs szükség uniós jogszabályra, számos EU-s program és Európai Tanács-határozat garantálja az őshonos kisebbségek hatékony jogvédelmét – így érvelt az Európai Bizottság képviselője az Európai Parlament kulturális szakbizottságának csütörtöki ülésén, ahol a Minority Safepack volt a téma.

A kisebbségek védelmét szolgáló javaslatcsomag azután került újra napirendre, hogy az Európai Bizottság bő egy hónapja már egyszer elutasította.

A Minority Safepackról 2017-ben indult európai polgári kezdeményezés, azaz aláírásgyűjtés. 2018-ban összegyűlt a megfelelő számú szignó, így az Európai Bizottságnak mérlegelnie kellett a kisebbségeket védő uniós jogszabály megalkotását. A testület azonban idén januárban úgy döntött: nincs szükség újabb garanciákra.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője szerint ez már akkor is hiba volt.

"Ha az Európai Unió azt szeretné, hogy valóban demokratikusan működjön,

ha azt szeretné, hogy az emberek úgy érezzék, ez az unió valóban értük van és az ő vágyaiknak, szükségleteiknek akar megfelelni,

akkor pont egy ilyen ügyben lenne teendője, és kezdeményezhetne jogalkotási folyamatot az Európai Bizottság."

Hidvéghi Balázs a csütörtöki bizottsági ülésen azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségvédelemmel kapcsolatos uniós intézkedések nem elegendőek.

"Vannak olyan kérdések, amelyek esetében a tagállami jogalkotást kiegészítendő helye lenne uniós jogalkotásnak is. Láthatjuk is, hogy a kisebbségi magyar közösségeket is milyen jogsérelmek érik, amikor például a nyelvi jogaikról vagy a szimbólumaikról van szó."

Hidvégi Balázs szerint a kezdeményezés a demokrácia ünnepe lehetett volna, hiszen az európai emberek világos üzenetet küldtek, fellépést vártak, az Európai Bizottság mégis elutasította azt. A politikus azonban hozzátette: továbbra is nyomást kell gyakorolni a bizottságra a Minority Safepack ügyében, ebben több tagország is egyetért. Európa lakosságának ugyanis mintegy 10 százaléka, több mint 50 millió ember tartozik őshonos kisebbséghez.