Sérti az európai uniós jogot, hogy Magyarország elrendelte az arra irányuló tevékenység büntetését, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak azok, akik nem tesznek eleget az e védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak - ismertette főtanácsnoki álláspontját az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.

Az ügy előzménye, hogy a magyar Országgyűlés 2018 júniusában fogadta el a "Stop Soros" törvénycsomagot, amelynek alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lett az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében az uniós bírósághoz fordult, azt kifogásolva, hogy Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályokba ütközően korlátozza a menedékkérőknek tanácsadást és segítséget nyújtók tevékenységét, valamint megsérti a menedékkérők arra vonatkozó jogát, hogy ténylegesen találkozhassanak és kapcsolatban lehessenek az ilyen tevékenységet folytató szervezetekkel és emberekkel.

Atanasziosz Rantosz főtanácsnok mindenekelőtt felidézte, a jogszabály szerint a menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból érkeznek, ami kizárja a Szerbián keresztül Magyarországra belépőket e védelem lehetőségéből. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az uniós bíróság 2020. márciusában hozott ítéletében már kimondta: a biztonságos tranzitországra vonatkozóan bevezetett magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal.

Úgy vélekedett, hogy minden olyan ember vagy szervezet, aki vagy amely segítséget nyújt a Szerbián keresztül Magyarországra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőknek, feltételezhetően tisztában van azzal, hogy a kérelmek nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve, illetve büntetőeljárás konkrét veszélyének teszi ki magát.

Rantosz főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ilyen segítségnyújtás bűncselekménynek minősítése jelentős elrettentő hatást gyakorolhat azokra, akik tudatosan próbálják a kérelmezők számára megkönnyíteni a nemzetközi védelemre irányuló eljárás vagy a humanitárius segítség igénybevételét. Véleménye szerint

az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése ellentétes azzal az uniós rendelkezéssel, amely biztosítja a jogot arra, hogy segítséget nyújthassanak a nemzetközi védelmet kérelmezőknek.

Álláspontja szerint tovább erősíti az említett szervező tevékenység kriminalizálásának negatív hatásait az a magyar szabályozás, amely szerint azoknak, akikkel szemben jogellenes bevándorlás elősegítése, illetve támogatása miatt büntetőeljárás van folyamatban, tilos belépniük a Magyarország területének külső határától számított 8 km-es sávon belülre. Véleménye szerint azonban ez a szabályozás nem sérti az uniós jogot, mivel csupán arra irányul, hogy a rendőrség megtilthassa a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottaknak, hogy olyan helyekre jussanak be, amelyek ezekhez a bűncselekményekhez kapcsolódnak. A főtanácsnok ezzel összefüggésben azt állapította meg, hogy keresetében az Európai Bizottság nem hozott fel olyan érveket, amelyek a kérdéses szabályozás korlátozó jellegét bizonyítanák, csupán azt hangsúlyozta, hogy az tovább erősíti a szervező tevékenység kriminalizálásának korlátozó hatását.

A főtanácsnok ezért azt indítványozta az uniós bíróságnak, hogy utasítsa el a bizottság keresetének azon részét, amelyben a brüsszeli testület kizárólag e szabályozás alapján kívánja megállapíttatni a kötelezettségszegést.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, de a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.