Mint ismert, 2014-ben már volt egy skót függetlenségi referendum, amely alkalmával a skót választók úgy döntöttek, hogy továbbra is a brit unió része kívánnak maradni. Mindebben komoly szerepet játszhatott, hogy amennyiben Skócia elhagyta volna az Egyesült Királyságot, uniós tagsága is ugrott volna. Két évvel később azonban ezt az érvelést „szembecsapta” a brexitreferendum, amin egyébként a skótok 62 százaléka a bennmaradás mellett voksolt – idézte föl az InfoRádiónak a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Ráadásul a skót kormány semmilyen konstruktív kezdeményezést nem észlelt a brit kormány részéről, ami kifejtetten Skócia számára enyhítette volna a brexit különféle hatásait, felszínre hozva a mostani problémát.

Ugyan Boris Johnson úgy érvel, nincs lehetőség új népszavazást tartani a függetlenségről, hiszen korábban azt ígérték a skótok, hogy a 2014-es referendum eredménye legalább egy nemzedéknyi időre fog szólni,

a jog szerint mégis mindkét félnek igaza lehet

– tette hozzá Szabó Barnabás. Hiszen a brit miniszterelnök megfeledkezett megemlíteni azt az apró betűs részt, amit annak idején a skótok hozzátettek az ígéretükhöz: hacsak nem lesz valami lényeges változás az ország helyzetében, illetve az alkotmányos környezetben – a brexit azonban elég lényeges változásnak tekinthető. A jog tulajdonképpen csak annyit mond erről, hogy egy említett népszavazás megrendezése nem a skót kormány saját hatásköre, hanem miden alkalommal a brit kormány döntésén áll, hogy Skócia gyakorolhassa ezt a hatáskört.

A szakember emlékeztetett, a skótok eddig nagyon óvatosak voltak abban a tekintetben, hogy a függetlenség kérdését az Európai Unió tagállamai ne úgy ítéljék meg, mint például a katalán törekvéseket, amelyek a központi tiltás ellenére történnek. Ezért Szabó Barnabás nem tartaná bölcs döntésnek, ha Skócia a törvénytelenség vízére evezne, rontva egy későbbi esetleges uniós csatlakozás lehetőségét. Ugyanakkor

az elmúlt jó 300 évben, amióta létezik a brit unió, most érkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a legvalószínűbb, hogy ismét széteshet

– tette hozzá a szakember, aki szerint mindez nagyban függhet attól, hogy a skót, illetve észak-ír polgárok – akik körében szintén erősödik az a szándék, hogy Írországhoz csatlakoznának –, mit éreznek majd a saját bőrükön a brexit után, ami egyelőre egyáltalán nem tisztázott.

Szinte kizárt az egyoldalú szakadás?

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szintén úgy látja, hogy a spekulációk momentán arról szólnak, hogy amennyiben a májusi választások után – az előrejelzéseknek megfelelően – valóban a nacionalisták tudnának kormányt alakítani Skóciában, akkor megpróbálnák-e a brit kormány akarata ellenére is keresztülvinni a függetlenségi népszavazás javaslatát, eddig példátlan állapotot eredményezve az Egyesült Királyságban. Az ügyben végül vélhetően egy bíróság döntene, ami szintén precedens nélküli.

Az Egyesült Királyságnak egy nagyon speciális részét képezi Skócia: 1998 óta úgynevezett devolúció alatt álló terület, vagyis a központi hatalomtól olyan autonómiákat kap, amiben a politikai, a gazdasági és a szociális önrendelkezésnek az elemei egyre fokozottabban mutatkoznak meg. Zárójelben megjegyezendő, sokak szerint a 2014-es függetlenségi népszavazás alkalmával csak az utolsó pillanatban beígért új hatáskörök mentették meg a brit unió fennmaradását. Gálik Zoltán szerint

elszakadásról ugyanakkor nagyon nehéz lenne beszélni, tekintve, hogy Skóciának a gazdasága rendkívüli mód integrálódott már Nagy-Britanniába,

ahová például az exportjuk kétharmada is irányul. De a monetáris unió, tehát a közös pénzhasználat, vagy az államadósság kezelésének a területén is komoly kérdések merülhetnének föl, ahogyan a védelempolitika és az újfajta elosztási mechanizmus terén, ami szinte kizárttá teszi szinte, hogy valamilyen mód egyoldalúan elszakadjon Skócia.